K. Palágyi Sylvia szerk.: Balácai Közlemények 1989/1. (Veszprém, 1989)

K. PALÁGYI SYLVIA: A balácai villagazdaság alaprajza az újabb megfigyelések tükrében

1. ábra. Rhé Gyula ásatásainak összesítő rajza a MRT 2. 27. ábra alapján Abb. 1. Situationsplan über die Ausgrabungen von Gyula Rhé in MRT 2. Aufgrund der Abb. 27. A főépület (I.), a Ill-as, az V-ös és a 11-es épület által meghatározott területen különböző erősséggel jelentkeztek falak, vagy épületekre utaló csoportosulások. Négy, régészeti szempontból értékelhető helyet emeltek ki. A legerősebben jelentkező l-es számú terület mindenképpen egy új épületcsoportra hívja fel a figyelmet, míg a 3-as számú, mintegy 20 m hosszú - ugyancsak ismeretlen —, a H-es épülethez futó falra majdnem merőleges szakaszból egy kőből, vagy téglából falazott csatornára gondolnak. A III-as épület közelében a 2-es számú terület valószínűleg az épület nagyobb kiterjedését jelzi. A IV. épület közelében rajzolt megfigyelések is minden bizonnyal egy nagyobb, vagy több osztatú épületet valószínűsítenek. A mérésekből meghatározott 4. terület a főépületnek szinte a teljes keleti frontját foglalja magába. A Rhé Gyula féle 5. helyiség ill. az újabb kutatások során tisztázott K-i kert délkeleti sarka előtti jelenségekből az eltérő tájolású, korábbi, épület kiterjedésére lehet következtetni, míg az I. épület északkeleti sarka előttiek lehetnek azonosak az 1976-ban látottakkal.

10 (Vö. SÖRÉS 1989,5-6. ábra) A régészeti célú légi fényképezésben és azok értékelésében az angol, francia és német kutatók kimagasló eredményeket értek el. Az I. világháború körüli évek úttörő lépéseit követően a Földközi tengertől északabbra eső területen is egyre szisztematikusabb munka kezdődött meg, amelyekről publikációkban és kiállításokon számoltak be.

11 Magyarországon már a 20-as években felismerték a légi fényképek fontosságát a régészetben. Egy-két felvételtől eltekintve azonban ezek a felvételek valamilyen más célú repülés melléktermékeként jöttek létre, tehát régészeti szempontból nem a legideálisabb körülmények között készültek. A 70-es évek közepétől kezdve azután egyre gyakrabban szálltak fel régészeti céllal is repülőgépek,

12 figyelembe véve, hogy egy-egy objektum nem mindig, hanem csak bizo-