Kárpáti Kelemen szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet Évkönyve 1895-1896

Kárpáti Kelemen: Titkári jelentés. (1895. október 13.)

Titkári jelentés. (1-895. oktob. 13.) Mélyen tisztelt közgyűlés! A lefolyt év napjairól nem sok megjegyzésre méltó került egyletünk történetébe, hacsak különösen megjegyzésre méltónak nem tartjuk most is azt a már évek óta tapasztalható zsibbasztó állapotot, mely az érdekek mai világában útját állja a legtöbb eszményi törekvésnek és legtöbbször megbénítja azok működését is, kik a hasznossági tekintetek mérlegelésénél nem merülnek el az anyagi önzés fertőjében, hanem a magukban véve szép és jó eszmékért is tudnak lelkesülni, és akarnak fáradni. Igen, mélyen tisztelt közgyűlés, a mi egyletünk ideális czélokért küzd, és e küzdelemben sajnosan kénytelen érezni az idők jelét, az anyagi felfogást, mely a munkát és áldozatot csak a köznapi élvezetek, a mindennapi gyönyörök kecsegtető reményével tudja megokolni. Túl mennék a hivatalommal járó kötelesség határán, ha állításom bizonyításába bocsátkoznám; de ha egy szót sem szólok többet, csak egyletünk senyvedő helyzetére utalok, kétségtelennek tartom, hogy mélyen tisztelt tagtársaim egyet fognak érteni velem azon ítéletben, hogy megyénk intelligentiája — mert hát ez az osztály a mi elemünk — napról-napra merevebb álláspontot foglal el egyletünkkel szemben. Vájjon miért? Vájjon mivel érdemeltük ki e hideg közönyt? Hiszen erőnkhöz, tehetségünkhöz mérten eléggé szolgáljuk ügyünket, évrőlévre gyűjtögetünk és gazdagítjuk régiségtárunkat. Hogy világra szóló