Kárpáti Kelemen szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet Évkönyve 1895-1896

KÁRPÁTI Kelemen: Sabariai emlékek és leletek

65 között elterülő, közel crg m. átmérőjű gyürüt, középpontból futó körívek ékítik, melyek a szélső, nagy körszalaggal párhuzamosan futó kilencz, a középpont felé egyre kisebbülő korvonal által átvágattatván, a nagy körgyűrűt számos kis háromszögre — megannyi pikkelyre — osztják. A pikkelyek mindegyike ugyanazon színű koczkákból van kirakva és nyolczféle színben akként csoportositvák, a változatos színű körívek oly módon következnek egymásra, hogy a harmonikus szín változat és a sűrűen egymásra következő körívek egy élénken vibráló tarka kép hatásával vannak a szemlélőre. A szélső nagy körszalag és az azt határoló négyzetoldalak kőzött levő, világos és sötét vörösszínü, háromszögalaku tereket körívekből kombinált hármas félhold alakok töltik ki, megannyi fehér színben. Az ezen mozaikkal padozott terem déli szomszédságában két, kisebb méretű helyiség állott, melyeknek mészbeton padozatából csak apró darabokat lehetett találni, minthogy a régi falak leomlása vagy lebontása alkalmával e padozat is nagy sérüléseket, repedéseket szenvedett. A romok közül előkerült eme darabok (3. ábra a—e) különféle nagyságúak, vastagságuk 5—6 cm., simára csiszolt felületök többféle alapszínben (sárga, vörös, zöld, kék) változatos, egyenes és görbevonalú ornamentikát tüntet fel, sőt egyiken-másikon a figurális díszítés nyomai is fellelhetők, mint p. o. azon a darabon, a melyen a piros és fehér szegélyzetü égszínkék alapon két, egymással szembenálló pegazus között egy, trochusokkal felfegyverzett satyr-féle torzalak látszik. (3. a). E festett betonpadozat bizonyára több méter szélességben húzódik tovább a déli szomszédságban levő Szabóféle telek kertje alatt és lehet még idő, midőn e területen 5