Kárpáti Kelemen szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet Évkönyve 1895-1896

SZÉCHENYI Rezső: Szent Vit hegye

4

1 hogy a hegyoldalon emelkedő, terasseszerü sávok sem a kő. sem a régibb bronzkorból nem valók, inkább a későbbi bronzkorba tehetők ezen erődítési maradványok, mert a régiségeknek a rétegekben való átlagos felosztásából ítélve ezen következtetésre kell jutnom ; a kőkori s átmeneti réteg a termésfölddel párhuzamosan halad, a későbbi bronzkor s az utánna következő korok erősen összevegyülve tűnnek fel, a tiszta vasmellékletek a lépcsőzetes emelkedések felszínével párhuzamosan, tehát vízszintesen vannak az alsó rétegekben elhelyezve, tehát a régibb bronzkorban még alig voltak meg e bástyafokokra emlékeztető emelkedések, de a tiszta vaskorban, ha igy szabad ezt neveznem, már okvetlen megvoltak, mivel ezen kis sávokat már temetkezési, és nem védekező helyekül használták. Miután a kőkorszaktól kezdve egész a középkorig minden időből lehet itt régiségeket, köztük igen kiváló érdekű s értékű dolgot találni, mindenesetre oly nagyon érdekes hely ezen Szt. Vit-hegy, hogy valóban nagyon is megérdemelné nem csak az archäologusok figyelmét, hanem a nagyobbmérvü ásatást is, és pedig, mielőtt a lakósság kincskeresés czéljából, talán a legérdekesebb részeket felforgatná, s igy a tudományt megkárosítaná. Gróf Széchenyi Rezső.