Kárpáti Kelemen szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet Évkönyve 1895-1896

GAÁL Lajos: A sz[en]t-gotthárdi ütközet és a vasvári béke. Tanulmány

( i7 halála után választhat az ország szabadon fejedelmet. Az elfoglalt Nagyváradot és Érsekújvárt a császár vissza nem kapja, a lerombolt Zerin-várt fel nem építheti, de építhet a Vág-völgy védelmére egy uj erősséget. Végül a császár barátsága jeléül 200.000 frtnyi értékű ajándékot küld a szultánnak, melyet az tetszése szerint viszonozni fog. Ezt az utolsó feltételt a közvélemény, nem minden ok nélkül, az adózás egy tiszteségesebb nemének vette. A béke gyors megkötése és annak látszólagosan meglepő feltételeiről már a kortársak is sokat vitatkoztak. Altalánossá vált Zrinvi, a magyar párt lánglelkü vezérének felfogása, hogv a vasvári béke merénylet a magyar nemzet ellen. Hiába hozta fel a bécsi udvar az ország teljes kimerültségét, a pénzügyek rosszra fordulását, a hadsereg és a várak gyöngeségét. Ezeket is csak ép olyan komolyan vették, mint a regensburgi birodalmi gyűlés megokolását, hogy Lipót császár azért kötött békét, mivel lakodalmát békében akarta megtartani. Első tekintetre bármilyen kicsinyesnek is látszik az utolsó indokolás, ma el kell ismernünk, hogy Lipót császár házassága erősen befolyt a béke megkötésére. Az ifjú császár ugyanis feleségül venni készült IV. Fülöp spanyol király második leányát; ámde annak idősebb leánya már XIV. Lajos franczia király felesége volt. IV. Fülöp halála minden pillanatban bekövetkezhetett, utóda csak egy felserdületlen, beteges fiu, kitől gyermekeket nem várhattak. A nagy európai háború már előre vetette árnyékát, mert a franczia király nem tűrhette a Habsburgház országainak egyesítését, mint V. Károly idejében volt. A kelet megnyugtatása politikai szükségből történt, hogy az osztrák házi politikának nyugaton szabad keze legyen. Kétségtelen továbbá az is, hogy a franczia segély-