Kárpáti Kelemen szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet Évkönyve 1893-1894

DALLOS József: Egy dunántuli német kolonia. Ethnographiai kép

35 Azon föltevést, mintha IV. Béla eszközölte volna a Hienczeknek Vasvármegyébe való betelepítését, mikor 1250-ben Stájerországot egy időre magához csatolta, semmiféle megbizhátó forrás nem támogatja ; sőt minden kétségen felül áll, hogy Németek e vidéken már jóval előbb laktak. Azok ellen, kik erősen vitatják, hogy a német elem nevezett földdarabon az avar-frank háborúk idején, sőt még jóval ezek előtt telepedett meg, egyelőre nem tehetünk alapos ellenvetést. Fényes szerint Pannoniát azóta lakják Németek, mióta a római birodalom provinciákra osztatott, a kiknek azonban erkölcseit, szokásait, nemzetiségüket, szóval faji jellegüket sem a félelmetes »Isten .ostora« sem az Avarok uralma, sem a Magyarok rabló hadjáratai Zsolt, Taksony stb. alatt, még kevésbbé Batu Chánnak, Solimannak, Selinnek s Mustafának későbbi betörései nem birták megváltoztatni, annál kevésbbé letörölni. Anonymus (Eberard püspök tanitványa) többek közt megjegyzi (Vita stb. Vigilii), hogy N. Károly alatt Bojoariak és Karantaniak vándoroltak a mai Hienczországba ; hogy ugyancsak N. Károly német határgrófokat rendelt az általa meghóditott (803 körül) avar területre, az történelmileg bebizonyitott tény; és a metzi krónikának an. 803-hoz csatolt adatai szerint ugyanazon frank király az elfoglalt avar részeken a Duna és Rába vidékeire Bajorokat telepitett, hogy általuk a kereszténységet elterjeszsze. Egyházilag előbb a salzburgi érsek, majd a passaui püspök fönnhatósága alá rendeltettek. Ez uton ismerkedett meg Tudun, avar Chan, a kereszténységgel, s meg is keresztelkedett. Ugyanazon metzi krónika följegyzi továbbá, hogy a megtért Avarok és a bevándorolt Németek között súrlódások keletkeztek, a miért N. Károly az előbbiek 3*