Kárpáti Kelemen szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet Évkönyve 1893-1894

DALLOS József: Egy dunántuli német kolonia. Ethnographiai kép

34 csak két helyen és pedig Csepregh közelében és Szombathely mellett nyúlnak bele hosszabb dombsorok. E fölrdész területe mintegy 5000 kilométernégyzetre tehető, a melyen közel 300,000 német lakik (ezeken kivül van az illető megyéknek magyarajku lakossága, 32,000 horvát — Wasserkroaten — és 20,000 zsidó). Legnagyobbrészt katholikusok; van közel 50,000 protestáns, kiknek egy része II. Lajos nejének, Mária királynőnek oltalma alatt jutott hozzánk, egy másik része az ellenreformáczió idején II. Ferdinánd alatt vándorolt ide a szomszéd országokból; vannak köztük továbbá olyanok, kik 1620—1630 között jöttek a Bodeni tó tájáról, s olyanok is, kik a 18. század elején Salzburgból vándoroltak hozzánk. A hanysági németség protestáns bevándorlókból került. Ezt bizonyitja azon körülmény, hogy midőn grf. Széchenyi György győri pőspök 1659-ben egyházmegyéjében körüljárt, a hányi német lakosság legnagyobbrészt protestáns volt. Később, nevezetesen a kurucz mozgalmak lecsillapulta után sikerült egy részüket a kath. egyháznak megnyerni. De nem egy katholikus családban őrzik még ma is a prot. Bibliát és énekes könyveket. »Der geistliche Glückshafen, eine Liedersammlung von der Erschaffung der Welt bis auf Christus« cz. vallásos költemények gyűjteményéből éneklik még most is »Von der grossen Weintraube«, »Samson u. Delila«, »Tobias«, »David u. Salomon« cz. darabokat. A hazánk területén lévő összes német koloniáknak ismerjük keletkezési idejét és körülményeit, csak a szóban levő sváb, illetőleg hiencz telepitésről nincsenek teljesen megbizható adataink; nem csoda tehát, ha e pont körül német és magyar történészeknek bőven nyilt alkalmuk találgatásokra s különböző föltevésekre.