Kárpáti Kelemen szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet Évkönyve 1893-1894

KÁRPÁTI Kelemen: Olympia múltja és jelene

6 és a melynek határai között a hellének nagy családjában örökös béke honolt. Alig fél négyzet-kilométer területének főrésze és középpontja volt a Kronos-hegy alatt elterülő, fallal körülvett, Altis nevü liget. Közepén Zeüs nagy oltára állt és körülötte emelkedtek az istenek templomai. Az Altistól keletfelé volt a versenyek tere, nyugatfelé az előkészülés helyeiül szolgáló gymnasium és palástra állottak ; a hátralevő területet a papok, versenybírák, az államok küldettei és az ünnepélyekre Összesereglett tömeg foglalták el. Az olympiai Zeüs-cultus középpontja, az emiitett oltár, hatalmas márványépitmény volt. Kerülék alakú talapzatának kerülete 33 m., ezen állott a négyszögű és 7 m. magas kő-oltár, tetején azzal a kúppal, mely a mythos szerint az áldozati állatok hamvából keletkezett. A talapzat két keskenyebb végén egy-egy márvány lépcső vezetett az oltárhoz ; az egyik feljáróul szolgált, a másikon az áldozatra szánt állatokat ölték le. Az olympiai ünnepek kezdetét ez oltár kigyúló lángjai jelezték, a fényes küldöttségek — theoriai — ezen az oltáron ajánlták fel nagy áldozataikat. Az oltárt az épitészet és szobrászat remekei vették körül. Itt állott egy felől Zeüs, más felől Hera temploma. Mindkettő dór épitmény. Az utóbbi idővel valóságos tárháza lett azon kincseknek, fogadalmi ajándékoknak, melyekről Pausanias egész elragadtatással nyilatkozik. A két templom között terült el Pelops fallal körülvett szent ligete — temenos — azzal a szentélylyel, melynek oltárán az elisiek hatósága évenkint megujitotta a fekete vadkan-áldozatot egykori hatalmas királyuk emlékére, aki ipja, Oinomaos felett kivívott győzelme után uralmát egész Peloponnesosra kiterjesztette. A hérosz szentélye mellett