Kárpáti Kelemen szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet Évkönyve 1893-1894

DALLOS József: Egy dunántuli német kolonia. Ethnographiai kép

4° Hiencz ellenben jobban szereti a túrós rétest és csipkedettet (Zweckerln). Ez is, amaz is meleg reggelit eszik ; a Hiencz burgonyát berántott sósvizzel (vagy csak kenyérrel), az Osztrák Knöpperl- levest. A Hiencz kenyere fehérebb, jobb, mint az Osztrák és Stájeré ; ánnak rendes itala a viz, ezé sör, alma- és körtemust. Az Osztrák és Stájer jobb földművelő, ügyesebb állattenyésztő, mint a Hiencz ; szarvasmarhája, juha, kecskéje szebb, jobb és több van, mint ennek. A mi természetes is, tekintve annak amaz előnyös helyzetét, hogy földjei, legelője közvetlenül háza körül terülvén el, ezeket kevesebb időveszteséggel müveiheti, könnyebben megvédheti megkárosítások, idegen marha stb. elől. Zárt telken gazdálkodik s ide összpontosítja összes erőit, mig a Hiencznek párczellái el vannak szórva a szélrózsa minden irányában. A Fertő vidéki német paraszt sokat küzdött a szeszélyes tóval. 2—5 met. mély vize gyakori ingadozásoknak volt kitéve. Állítólag már II. Endré király idejében több községet elnyelt a tó ; ezelőtt mintegy 35 évvel ismét annyira megapadt vize, hogy nagy részét fölszántották s majorokat építettek. Azonban 1866. újra kezdett telni s ma akkora, mint volt : víztükre közel 250 kilometernégyzet területtel bír, sekélyebb helyein nádmezőkkel és füzesekkel. Nem hajózható, de halban gazdag vize egy ingovány vadonba (Hanyság, mely ép oly nagy, mint a Fertő) fut ki, melynek szilárdabb helyein a savanyu hányi széna terem roppant mennyiségben. Az ingoványt hatalmas csatorna metszi át, mely vizét a Rápczába önti. Ott, hol a hányi talaj az ekét megbírja, hatalmas buza, tenger stb., dombosabb helyein pedig (pl. Gáloson, Mosony-megyében) jó bor terem, mely a vidéken »Seewein« név alatt ismeretes.