Kárpáti Kelemen szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet Évkönyve 1893-1894

KÁRPÁTI Kelemen: Olympia múltja és jelene

26 vezetése mellett, Curtius tervei alapján az ásatásokat megkezdette. A területnek az esőzések és áradások ellen való biztositása czéljából mindenekelőtt keletről és nyugatról egy-egy vizvezető árkot húztak, megerősítették a Kladeos partját, elegyengették a talajt, és midőn már minden szükségesnek látszó előkészület megtörtént, hozzáfogtak a tervszerű kutatáshoz. Az első kísérletek igazolták a kutatók várakozását és a napról-napra szaporodó leletek fokozták reményeiket és lelkesedésüket. Az első öt hónapi munka 120000 márkába került, és mint a birodalmi gyűlés elé terjesztett jelentésből kitűnik, fényes eredménynyel járt. 175 db. márványemlék, köztük Nike szobra és több nagyobb torzó, 685 bronz- és 242 terracotta-tárgy, közel 1000 db. byzanti érem, 7 g feliratos emlék került elő a 4—6 m. mélységre felásott földből. 1876. szeptember havában folytatták a tavaszszal megszakított kutatást, mely kivévén a forró nyári hónapokat, szakadatlanul folyt 1881 márczius haváig, amidőn — ig

a

z, hogy csak romjaiban — a kutatók előtt állt egész Olympia. Az időszakonkint napfényre került emlékek egy e czélra emelt ideiglenes épületben helyeztettek el a közel Dhrúwa községben, és itt voltak mindaddig, mig a nagylelkű Singros, gazdag görög tőkepénzes, számukra fényes muzeumot nem építtetett. De mielőtt sorra vizsgálnók Olympiának e muzeumban őrzött kincseit és emlékeit, nézzünk körül Olympia vidékén és vessünk egy futó pillantást annak jelenlegi alakjára. A Pyrgosból kiinduló vasút gyünyörü vidéken fut egész Olympiáig. Itt van végső állomása ; vagy helyesebben Drhuwa falucskánál, melynek területébe tartozik a hajdani Olympia. Maga a falu meredek dombon fekszik, és a hozzá vezető göröngyös uton nagy nehezen döczög előre a két