Kárpáti Kelemen szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet Évkönyve 1893-1894

KÁRPÁTI Kelemen: Olympia múltja és jelene

13 A történelmi korban Iphitos, elisi király, az első, aki a spártai Lykurgossal egyetértve nagy nehézségek után az olympiai játékokat hajdani fényökben visszaállította. Pausanias elbeszélése szerint Iphitos uralkodása alatt nagy elégedetlenség, szomorú egyenetlenség kapott lábra Hellász egész területén és szüntelenül folyt a harcz a fegyverben álló törzsek és államok között. A jámbor király véget vetendő ez áldatlan állapotnak tanácsot kért a delphii jóslótól. A válasz következőleg hangzott : »Fel kell ujitani a régóta szünetelő olympiai játékokat« ! Az isteni akarat előtt Iphitos meghajolt, versenyjátékot rendezett, s hogy azon az egész görög nép résztvehessen, behozta és kihirdette a szent békét — ekecheiria, — melynek értelmében a játékok tartama alatt Elisben fegyverszünet volt és a játékokra készülők teljes biztonságban kelhettek útra. E szent szerződés Iphitos érczdiskusára vésett pontjai Héra templomában felfüggesztettek és kötelező erejöket a következő századok folyamán az egész görög világ elismerte. A versenyek, melyek minden ötödik évben a nyári napfordulót (jun. 21.) követő holdtölte alkalmával tartattak, és a melyek négy évi közei — olympiasok — Kr. e. 776-tól fogva a görög időszámítás alapját tevék, fokozatosan fejlődtek odáig, hogy pompa, fény és látogatottság tekintetében az összes hellén ünnepek felé emelkedtek. Amig csak a kis Elis vidéke gyűlt össze Olympia terén, a versenyek is csak kezdetlegesek, egyszerűek voltak ; de amint Peloponnesos és az egész Görögország érdeklődése feléje fordult, a játékok is változatosabbakká és fényesebbekké lettek. Kezdetben a verseny egyedüli pontja volt a futás — dromos — és abban állott, hogy a versenyzők négyes