Kárpáti Kelemen szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet Évkönyve 1893-1894

KÁRPÁTI Kelemen: Olympia múltja és jelene

9 raival díszítette e templomot, mely egyike volt Olympia legfényesebb épületeinek. Az Altis északnyugati sarkában terült el a prytaneion kőfallal kerített udvara, közepén Hestia oltárával abban a kis templomban, melyben az elisi papok gondozták az istennő örök tüzét. A kőfalkeritést kisebb szobák környezték és egy nagy terem — a hestiatérion, — melyben a versenyek győztesei az elisiek költségén megvendégeltettek. Ezen épületek, mint a hellén építőművészet megannyi kiváló alkotásai, kétségkívül méltó tárgyai voltak az ünnepekre összesereglett nép figyelmének ; de nem kevésbbé ápolhatták a szép iránt való érzéket, nem kelthettek kisebb bámulatot azok az emlékek és szobrok sem, melyek az Altist körülfutó fal lépcsőin, a berek illatozó bokrai és árnyat adó fái között tanúskodtak a görög művészet fejlettségéről, nagyságáról. Átlépvén az Altis határát, keleti irányban találjuk a stádiumot, a görög versenyek legnevezetesebb pályáját, a testgyakorlás legrégibb helyét, mely 12g m. hosszú egyenes négyszög-alakban húzódik végig a Kronos-hegy alján. Északi oldalát a Kronos-hegy alkotja, délfelől és keletről mesterséges földhányás övezi. A sokaság a lejtős oldalakba illesztett padsorokon nézte végig a versenyeket. A stádium előtti téren a nagy áldozó-oltár mellett a villámforgató Zeüsnek szobra állott, a nyugati végén Hermes és Kairos szobrai mögött emelkedtek a versenybírák ülőhelyei, itt állott az a fehér márvány-oltár is, melyen Demeter papnői áldoztak. A stádiummal majdnem párhuzamos irányban nyúlt végig a hippodromos, a ló- és kocsiversenyek tere, két oldalt lépcsőzetesen emelkedő padsoraival. A tulajdonképeni