Kárpáti Kelemen szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet Évkönyve 1891-1892

BURÁNY Gergely: A római sírfeliratok jelentősége

1 8 magnu(m) oc(u) lu(m) (h)abet. (Sirásó vigyázz, nehogy ezt felássad : Az Istennek mindentlátó szeme van). Az a sorrend, a melyben a lényeges elemek és mellékes részek egymás után következtek, nem tartatott meg mindig szigorú következetességgel. Eddig csak olyan síremlékekről szóltunk, melyek egyetlen megholt számára voltak felállítva. De ugyanazon sír nemcsak egy, hanem több személy csontjait, hamvait, vagy testét foglalhatja magában és az ily körülmény a feliraton is jelezve volt. Ha a síremléket egy személy többnek emlékére állította fel, akkor a sírirat mindegyik nevének, a hozzá való viszonyának és korának feíemlitése mellett a félállító nevét is jelezte. De az a sorrend, a melyben többek neve felsoroltatott, nem a véletlen szerint történt, hanem a nő, a férj neve rendesen megelőzte a gyermekek, sőt a testvérek nevét is. Ha valamely síriraton több név van és közöttük olyanoké is, a kik még életben vannak, vagyis midőn a síremlék előbb készült, mintsem valamennyi meghalt volna, ezeknek a megholtaktól való megkülönböztetésére a neveik elé balra ezt vésték : V, VIV = VIVUS, VIVIT. Ennélfogva jól kell ügyelni az ilyen síriratok olvasásánál, nehogy a V betűből a nemzetségnév előtt hasonlóképen megrövidítve használni szokott Vibius előnevet olvassuk ki. A megholtak nevei ellenben O, Ö betűkkel vannak ily esetben jelezve, a minek a jelentése : obiit (meghalt). Különben igen gyakran előfordult az, hogy egyesek önmaguknak is még életökben elkészíttették a sírkövüket a feliratával együtt és ilyenkor ezen felirat olvasható : vivus vagy vivo sibi fecit (V. S. F) még életében csináltatta magának. De az már ritkább esetek közé tartozott, hogy a síremlék készítője a saját nevét is bevéste, hasonlóképen a sírvers költőjének neve is csak elvétve fordul elő. A római síremlékek feliratainak ezen általános is-