Kárpáti Kelemen szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet Évkönyve 1889-1890

CSUDAY Jenő: A honfoglalás éve

76 füzetében közzé is tett. Számítása szerint 886-tól 896-ig bezárólag 21 napfogyatkozás volt olyan, a mely itt, e kérdés tárgyalásánál tekintetbe vehető. E 21 közöl egyedül a 891. aug. 8-iki gyürüs napfogyatkozás lehet az, a melyet Georgius Monachus megörökíteni akart, a mely Konstantinápolyra nézve már délelőtt 10 óra 6 perczkor vette kezdetét, legteljesebb volt déli 12 óra előtt 14 perczczel s ez tartott délutáni 1 óra 24 perczig. A nap átmérőjének kilencztizedére terjedt ki e napfogyatkozás s így érthető, hogy ez általános feltűnést keltett, a nép körében pedig, hol e tünemény oka teljesen ismeretlen, még félelmet is támasztott. Éppen e kettős körülmény, hogy e gyürüs napfogyatkozás általános feltűnést keltett, a nép körében pedig félelmet, mely nem mult el a természeti tüneménynyel, mert a nép még napjainkban is, hát még akkor, az ily tüneményeket a bekövetkezendő nagy veszedelmek előhirnökének szokta tartani, mondom, e kettős körülmény egyaránt közreműködött abban, hogy a krónikás ezt fölemlítse. Nem akarok e kérdés megoldásánál akadékoskodni, a mit legjobban bebizonyítok azzal, hogy Lakits Ferencz dr. számításának eredményét elfogadom, én is csatlakozom az e kérdés iránt érdeklődők nagy számához, kik Lakits Eerencz urnák e táradságos munkáért köszönetet mondottak. Elfogadom, hogy a krónikás által említett napfogyatkozás 891. aug. 8-án volt, ez évben volt a bolgár háború is ; de nem hagyhatom szó nélkül a krónikásnak hatáshajhászását, a melylyel eme közlését tette, E hatáshajhászás a dolog lényegéből mitsem von le, czafrang ez csapán, a melyet, ha lehet, a történetíró eltávolít; és ha én mégis föl akarom ezeket tüntetni, ezt csupán azért teszem, hogy éppen ezen hitelt érdemlő adat által bebizonyítsam az 1884-ben megjelent „A honfoglalás kezdete és befejezése" czimü tanulmányomban követett eljárásom helyességét, a hol nem vetettem el, a mint nem vetem el most sem, a hitelt ér-