Kárpáti Kelemen szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet Évkönyve 1889-1890

BURÁNY Gergely: Az ókori tükrök és a római nők piperéje

4 anyagnak belekeverését is. így maradtak fenn olyan római tükrök is, melyek csupán ezüsttel voltak bevonva. De találtatnak olyanok is, melyek látszatra esüstböl valók, a chemiai vizsgálat után azonban kitűnt, hogy réz- és ólomöntvények. Ha a római császárság művelődéstörténelmének tükrébe tekintünk, oly kép tárul elénk, mely a fémtükrök elterjedt használatának titkaiba is beavat bennünket. E korszakban ugyanis az erkölcsiség és családi élet eszményisége eltűntek a társadalom minden rétegéből, pénz és érzéki élvezetek valának a kor istenei, melyeknek a becsület, erény és lelkiismeret áldozatul estek. Az ilyetén hanyatlás úgyszólván magától kihívta a gúnyt; a keserűség és erkölcsi harag túláradása erőt kölcsönöztek a satira-írók tollának, kik az élet minden oktalan tünetét az éleznek szúró töviseivel támadták meg. Nem voltak ettől mentek a nők sem, a kik a hajdani háziasság erényeiről megfeledkezve, határtalan élvezetekbe merültek és esztelen fényűzésben tetszelegtek. A satira-írók kiméletlenül tárják fel azt a művészetet, melyet a női tetszésvágy feltalált testi hiányainak képzelt pótlására vagy a kicsapongó élet által tönkretett természetes bájak kendőzésére. Nemcsakegyesekre vonatkoznak azon rajzok, hanem általános képet nyújtanak arról az erkölcstelenségről, melybe az előkelő római nők nagyobb része sülyedt a császárság korában. Azonban feladatunkon kivül esnék az Írásbeli bizonyítékokból meríthető egész anyagot kizsákmányolni ; csupán egy kis képet akarunk bemutatni azon piperéről, mely az akkori női világnak oly sok fejtörést okozott az eltűnt bájak pótlására. A féktelen életmód, melyben a császári udvar hölgyei voltak a hangadók, már korán hátrahagyta mély nyomait a római nők arezvonásain és Lucianus szavai, habár némi túlzást is foglalnak magukban, egészben véve mégis jellemzők: „Ha valaki ezeket a nőket abban a pillanatban látná, midőn alvás után reggel felkelnek,