Kárpáti Kelemen szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet Évkönyve 1889-1890

CSUDAY Jenő: A honfoglalás éve

64 lakhelye, azt mondhatjuk, hogy LEO grammaticas tudósítása szerint 836 táján nem lehettek a magyarok a bolgárok szövetségesei, kik már az V-ik század második felében jelentkeztek az Al-Dunánál; sem a görögkrónikás, Theophanes adata nem bir hitelességgel, mely szerint a magyarok, mint a görögök szövetségesei, 839 körül a Duna torkolatánál harczoltak, VI. vagy bölcs LEO (886 — 913) „Tactica" czimü munkájában leirja őseink hadakozási módját és szokásait. Mely esztendőben állott azonban a magyarokkal szövetségben és akkor a magyarok hol, mely határok közé szorított országban laktak, ezt határozottan nem jegyzi föl. CONSTANTINOS PORPHYROGENETOS (9 1 3 —959) „A birodalom kormányzásáról" irt munkájában megemlékezik őseinkről is. E munka, mint neve is mutatja, a kormányzás módjait tárgyalja, e tárgyban elveket állít fel, egy szóval államirat, nem pedig történelem, mi sokat levon a munka történelmi hitelességéből. Mint államirat nem tekinti a történelmi hitelességet főczélnak, sem az események egymásutánjára és ezek pontos meghatározására súlyt nem fektet; hanem ezeket csupán annyiban érinti, a mennyiben a kormányzásban új irányt jelelnek ki és újabb elvek felállítását teszik szükségessé. Ennek daczára CONSTANTINOS müvével többet kell foglalkoznunk s pedig azért, mert iróink ennek kelleténél nagyobb jelentőséget kölcsönöznek; bizonytalan évszámai daczára más kútfők ellenében ennek tulajdonítanak hitelességet; és végre nem veszik tekintetbe hazánknak, az akkori Pannónia és Dáciának néprajzi viszonyait s azt állítják, hogy a honfoglalás okvetlen követte a bolgár-görög háborút. Pedig az igazság itt is a középen van s Etelköz elvesztése csak a Dunán inneni és túli rész elfoglalását vonta maga után. De lássuk CONSTANTRNOS müvének a honfoglalásra vonatkozó részét. Constantinos a 37-ik fejezetben ezeket mondja: „Ezelőtt ötven esztendővel az úzok a kazarokkal