Kárpáti Kelemen szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet Évkönyve 1889-1890

CSUDAY Jenő: A honfoglalás éve

59 Mások, mint Bél Mátyás és Pray, öt a XÍII-ik században élőnek mondják, anélkül, hogy hitelességét egészben kétségbe vonnák. Ezekhez tartozik PAULER GYULA. A harmadik irány — melyet védelmeznek: Mátyás Flórián, Bartal, Hunfalvy Pál; a külföldiek közöl: Schlőzer és iskolája, Dümmler, Büdinger, Palacky, Roessler, Wattenbach, Lorenz, Krones — legfölebb IV. Béla (1235 —1270.) Íródeákjának mondja, egyszersmind ha nem is éppen meseköltőnek, de mindenesetre kevés hitelt érdemlő irónak állítja. A Névtelent így itéli meg SALAMON FERENCZ is s ez az ítélet, melyet az érvek egész csoportja védelmez, emelkedett érvényre. Hasonló nézeteltérés uralkodik a külföldi külfőket illetőleg is a Tört Bizottság tagjai, valamint a fentebb nevezett tudósok között.De hallgassuk meg a NÉVTELEN tudósítását. A NÉVTELEN őseinket 884-ben vezeti ki Skythiából

1) és szerinte Susdal

2) nevü orosz herczegi városon át Kiew

:

í) alá és innen Halicsba

4) érkeznek. Hogy ez a tudósítás nem birhat történelmi hitelességgel s az a krónika, mely után a Névtelen ezt elmondja, hibázott, mutatja az a körülmény, hogy a susdali fejedelmek csak 1050-ben említtetnek először; Halics, mint fejedelemség csak 1133 ban, eltekintve attól, hogy akkoriban csak a vaskezü Oleg — O'af — birt orosz uralommal. így tehát a kiewi orosz fejedelemségről szó sem lehet és ezzel elesik az oroszok fölött aratott diadal is. A NÉVTELEN szerint a kunok a kiewi fejedelem szövetségesei voltak, kik a szenvedett vereség után a *) „Urunk születésének 884-ik esztendejében, miként az esztendők szerinti krónikákban megvagyon, a hét fejedelmi személy, kiket Hét magyarnak nevezünk, megindult a scythiai földről nyugot felé." Névtelen. Fordította Szabó Károly. I. 11. 2) „ . . . . mignem Oroszországba értek, mellvet Sucsdalnak (Susudal, talán a mai Sudzsa város) neveznek." U. o. I. 12. „ Almos vezér és vitézei pedig győzedelmet nyervén, a ruthénok földjét meghódíták és jószágaikat elszedvén, másod héten Kiew városát kezdék vivni.'< U. o. I. 14. „ .... és megnyitván Galicia város (ma Halics) kapuját . . ," (J. o. I. 17,