Kárpáti Kelemen szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet Évkönyve 1889-1890
CSUDAY Jenő: A honfoglalás éve
58 meg, hol várat építének, mely folyótól nevezték őket a nyugati nemzetek hungaroknak. U 1) Hogy KÉZAI mennyire nem ismerte Európa általa jelzett idejének viszonyait, legjobban bizonyítja az a körülmény, hogy az általa megnevezett fejedelmek közöl csak egyet, Lajost (máskép íl-ik vagy ifjú Lajos császártárs 849 — 875 ) ismer, a másik kettő neve alatt hogy kit értett, azt még elgondolni sem tudjuk. MÁRK krónikája szerint 677-ben „jöttek be újra a magyarok vagy hunok Pannóniába;" III. Konstantin görög császár és Szt. Zakariás pápa idejében. Az Akadémia Történelmi Bizottsága téved, mikor azt mondja: „De úgy a császár, mint a pápa a következő században élt;" de e tévedés nélkül sem hiteles Márk kortani adata. Tévedett a Bizottság abban, mert III. Konstantin ural kodása valóban összeesik a 677-ik évvel. III. Konstantin, kinek me lékneve Pogonatos — szakállas — 668, illetőleg 673-tól 685-ig uralkodott. Zakariás pápa, ez már a következő században uralkodott és pedig 741—752-ig. Hasonlóan nagyot botlott a bevándorlás idejét illetőleg THÚRÓBZY, ki a magyarok bejövetelét a 704-ik esztendőre teszi, mi hogy téves, fölösleges még bizonyítani is. Thúróczy különben az Árpád-ház leszármazását is hibásan adja s hibás kifejezései által csak zavart idéz elő. Hátra van még a NÉVTELEN JEGYZŐ, kinek részletes leírásán alapszik leginkább a bevándorlásnak eddig követett tárgyalása. Azért hagytam ezt legutoljára, hogy annál inkább kitűnjék a Tört. Bizottság tagjainak nézeteltérése a kutforrások hitelességét illetőleg. A NÉVTELEN JEGYZŐ magát Béla király jegyzőjének vallja. A történetírók egy része: Szalay, Horváth, Toldy; a külföldiek közöl Cassel és Thierry Ágost a NÉVTELENT I. Béla Íródeákjának, munkáját pedig hitelre méltónak tartják. Ezekhez tartozik SZA.BÓ KÁROLY. x) Kézai Simon mester magyar krónikája. Fordította Szabó Károly. II. könyv, 43. lap.
