Kárpáti Kelemen szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet Évkönyve 1889-1890

BURÁNY Gergely: Az ókori tükrök és a római nők piperéje

fedővel is ellátva. Ezen takaró pedig- részint fából, részint bronzból készült és többször domborművei diszíttetett. Azonban maguknak a tükrök hátlapjainak diszítése a görögöknél úgy látszik nem volt oly általános szokásban, mint az etruskoknál. A görög tükrökön különösen jellemző az Ízléssel készült fogantyú, melyen többnyire a szépség istennőjének, Aphroditének, mint a cziczomát kedvelő nő ideáljának alakját ismerjük fel. Az edények oldalain többször láthatók olyan rajzok, melyek nőket ábrázolnak kezökben tükörrel. A bronztükrök készítésében kiváló figyelmet érdemelnek az etruskok. Ezek tükrei kerek- vagy körtealakuak és csaknem valamennyi metszéssel van diszítve a hátlapon a mythologiából és a mindennapi életből kölcsönzött jelenetekkel, melyek gyakran a görög eredetiek hanyag utánzataiul tűnnek fel, de vannak közöttük olyanok is, melyek művészi becsüek. Ezen etrusk tükrök közül sok, kivált a Praenestéből származók, más pipere eszközökkel együtt hengeralakban készített és domború födéllel el látott faszekrényben találtatott, melyek bőrrel voltak bevonva és érczbetéttel diszítve. A római tükrök kerékalakuak vagy szögletesek, a széleik pedig néha csipkézett. A fogantyú úgy volt rájuk alkalmazva, mint van a mi borotválásnál használt tükreink egyikénél másikánál és annak művészies elkészítésére különös gondot szoktak fordítani. A szombithelyi múzeum kerékalaku kis bronztükröket tud felmutatni, melyek fogantyújának vége hiányzik, de a művészi kéz nyoma sem észlelhető rajtuk, mert hihetőleg csak gyári munka és szegényebb sorsuak tulajdona lehetett. Legtöbb leletnél a hátlapot bemetszéssel vagy domborművei kidolgozott képek szokták díszíteni. Ha azonban ezen képek művészi vagy erkölcsi jellegét tekintjük, a rómaiak nagy elpuhultsága és érzékisége tűnik szemünkbe és pedig szerelmeskedések, fürdői jelenetek, piperével foglalkozó hölgyek A művészet elfajulása semmiféle tekintetben