Kárpáti Kelemen szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet Évkönyve 1889-1890

A jaáki román bazilika

íves keresztboltozatok, a középen lombdiszítményü ívzárkövekkel, nemkülönben a főhajótól elválasztó úgynevezett diadalív is csúcsíves hengertag; a szentély fülkéjén levő elválasztóív azonban nem csúcsos, hanem köríves. Eredetileg az egész mennyezet boltozatra volt tervezve, legalább a nyolczszögü pillérek oldalaiból kiszökő fejezetek és a főhajó falán felkúszó faloszlopok ezt a következtetést megengedik, de műszaki okokból a terv nem vitetett keresztül. A mennyezet eleinte tehát vízirányos volt. Azonban a tűzveszélynek nagyon is kitett famennyezet, melylyel a hajók födve voHak, anyagul szolgált ama katasztrófáknak, melyeknek nyomait még ma is több helyütt felismerte dr. Czobor Béla és Möller István, kiknek véleménye szerint a későbbi eredetű, és sem tervezésben, sem kivitelben müérzést nem tanúsító boltozási munkálatok bizonyos átalakítási időszakot tüntetnek fel. Midőn a hajók famennyezete leégés által megemésztetett, sokat szenvedett a déli mellékhajó, melynek három szabad pillérét újból, de már szakértelem hiányábán (a középsőt pedig éppen tengelyen kivül eső helyzetben) téglából voltak kénytelenek építeni. Ekkor fejezhették be szintén téglából a főhajó megrongált éjszaki falát, mig a délit javarészben újból ke'-lett felépíteniük. A főhajó déli falán megtalálták az 1595. évszámot, mely a második vagy talán márharmadik építkezési korszakot jelöli. De, hogy a XVI. században ismét lapos famennyezettel látták el a fő- és déli mellékhajót (az éjszakiban levő esetlen^ csúcsíves boltozat műszaki szempontokból e korszakná jóval régibb), kitűnik a templom padlásán a főhajó éjszaki falán levő festett párkányból, mely a mai (tehát későbbi) boltozat felett egykor a famennyezet alatt vonult végig. E korszakba esik a templom újabb megvilágítása is olykép, hogy az éjszaki mellékhajó falába — hol eredetileg egy ablak sem volt — három nagyobbméretü ablakot nyitottak, tekintet nélkül a fal külső beosztásának