Kárpáti Kelemen szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet Évkönyve 1889-1890

A jaáki román bazilika

25 remek építmény műtörténetünk számára megmentetni czéloztatik. A házilag eszközlendő biztosítási munkálatnak kivitele Möllet István építészre bizatott, a részlettervek azonban előzetesen Steindl Imre tanárnak lesznek bemutatandók, a ki a jaáki templom stylszerü teljes helyreállítási munkálataira nézve már előbb beható tanulmányokat tett és terveket dolgozott ki. Minthogy tehát a már boldogult Trefort minister által sokszor szóbahozott, de sohasem foganatosított restaurálás ügye újra szönyegre került, a nagyközönség érdeklődésének és tettekben nyilvánuló áldozatkészségének felkeltésére az egyesületi évkönyvünkben való népszerű ismertetéssel mi is óhajtjuk megtenni a tőlünk kitelhetőt. Magyarország középkori építészeti emlékeinek egyik legszebb gyöngye a Vasvármegye székhelyének, Szombathelynek közelében levő jaáki templom faragott négyszögletű kövekből épült román stylü bazilika, az egykori apátsági épületnek fenniaradt emléke, a benczések építési szokása szerint (Benedictus montes amabat) szabadon, magasabb halmon áll az alatta elterülő helység felett. E régi műemlék jelenleg a plébánia temploma, patrónusa pedig a jaáki reális apát. A ritka szép egyház a középkori építési iránynak megfelelően nyugatról keletre van tájékozva, azonban dr. Czobor Béla és Möller István észlelése szerint olyformán, hogy a ke'eti irány és tényleges fekvés között a delejtü io°-nyi elhajlást mutat dél felé. Mielőtt írott történeti adattal rendelkeztek volna e becses templom felől, kül- és belföldi régészeink az épület styljéből annak keletkezését a XIII. század közepére határozták meg. E meghatározási módszer helyes ségét kiváló előnyös világításba helyezte azon oklevél, melyet Ráth Károly i 865-ben a „Győri tört. és régészeti füzetek"-ben tett közzé. Ez okmány tanúsága szerint a jaáki apátsági templom felszentelése 1256-ban ment végbe Omode győri püspök által. Ezen évszám jelöli templomunk történetében az