Kárpáti Kelemen szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet Évkönyve 1889-1890

A román korszak építési ízlése

21 Ha már Németországban is ily sokféleségben mutatkozik a románkori építés fejlődése, ez még inkább tapasztalható Olaszországban, hol a legkülönbözőbb befolyások alatt ment végbe. Róma a XII. századik ragaszkodik az ó keresztény bazilikához, a melybe az uj izlés elemei felvétetnek; a díszítésnél pedig az ó-kori maradványok használtatnak fel. A pisai székesegyház alapidoma szintén ehhez csatlakozik, csakhogy a részeket az antik felfogáshoz alkalmazta és a diszítő elemet úgy kivül, mint belül a felület gazdagabb tagozása és a márványmaradványok felhasználása által fejlesztette. Pisa dicsőségét a román építés nagyszerű csoportja képezi: a székesegynáz,, keresztelő-kápolna és harangláb (a ferde torony). Még nemesebben fejlődött ki a klassikai befolyás Flórenczben, melynek tanúsága S Miniato diszes kis temploma s a nyolczszögletes és kupolával fedett keresztelő kápolna. — Velenczében a byzanczi rendszerben megkezdett és görögkereszt alapidom szerint épült öt kupolás Szt. Márk-templomnak mozaik díszben és oszlopokban gazdag homlokzata a román izlést sajátszerű bájjal mutatja be, mely utóbb góth stylü tornyos oromdiszítéssel kapcsoltatott össze. Alsó-Olaszországban és Siciliában a byzancziak után a mohamedánok, ezek után pedig mindjárt a normannok által idegen elemek jutottak be, mi által egy vegyes építési rendszer származott, mely a román alaprajzú templomot normann toronynyal, byzanczi mozaikkal és arab csúcscsal köti össze. A francziaországi román építési emlékek, ha nem is számra, de művészi kivitelre felülmúlják a németországiakat. A román styl azonban másképen fejlődött az éjszaki, mint a déli Francziaországban. Ez utóbbi helyen jobban megmaradtak az antik emlékek, a római kultúrának befolyása is állandóbb gyökeret vert. Itt is a hosszúkás bazilika volt az irányadó, azonban az oldalhajók gyakran másképen alkalmazva, mint Németországban, amennyiben két emeletre osztattak és a középső