Burány Gergely szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet Évkönyve 1887-1888

BURÁNY Gergely: Tájékoztató az őskori régészetben

14 déli és közép részeiben valószínűleg ez utóbbiak voltak túlsúlyban, valamint kezdetben bizonyosan a felső részekben is, a honnan a kelták és germánok által csak később szoríthatták ki őket, mert különben nem volna érthető, mi okból nyerhette az egész tartomány a felső Dunától kezdve a Száváig a Pannónia nevét. A későbbi római feliratok szerint a pannonok az illyr népcsalád egyik, még pedig az az ága volt, mely legmesszebbre nyomult előre észak-nyugati irányban. Midőn azonban a sok és tekintélyes pártolókat találó elméletről, mely az őskort három, illetve négy korszakra osztja, egyesületünk laikus tagjainak némi tájékoztatót kivánok nyújtani, nem maradhatok a Dunántúl emiitett őskora mellett egyedül, mert igy lehetetlen volna az adatok hiányos volta miatt csak megközelítőleg is élvezhető képet összeállítanom. Ezek előrebocsátása után most már lássuk ama elmélet által vallott fejlődési korszakokat egyenkint. i. A kő-korszak. Az emberiség ős hazája felől a tudósok sokat vitatkoztak és máig sem tartják a kérdést eldöntöttnek. Abban megegyeznek ugyan mindannyian, hogy az ős embernek hazája meleg égtájon és forrásokkal megáldott vidéken lehetett, de, midőn Darwin szaván indulva „négylábú ősök után járnak," más más tájakra vetődnek és többnyire kellemetlen társaságba keverednek. Ezekkel szemben tehát annál nagyobb vigasztalás és lélekemelőbb tudat van kifejezve a biblia azon előadásában, mely Ádámban és Noéban ismételve utal az emberiség közös származására, mindnyájunknak tsstvérségére, és egyúttal az ős lakóhely közös voltára. E nézetet különben az összehasonlító nyelvtudomány is megdönthetetlen érvekkel támogatja Az ős hazául, az