Burány Gergely szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet Évkönyve 1887-1888

BURÁNY Gergely: Lipp Vilmos emlékezete. Felolvastatott a vasmegyei régészeti egyesület 1888. jun. 24-én tartott közgyűlésén

6 így tehát bizvást elmondhatjuk, hogy a boldogult mint tudós, tanférfid és hazafi, minden szép és jóért lelkesülő egyházi férfiú olyan ember volt, aki életében az öt környező becsülést, halála után pedig az őszinte rokonszenv megemlékezését valóban megérdemelte. Sokan fájlalják halálát, méltán siratják pályatársai : „Multis ille bonis flebilis occidit." Ámbár egyesületünk pótolhatatlan veszteséget szenvedett általa, mindamellett bele kell nyugodnunk ebbe is, mert az igazságos Isten akarata, hogy minden ember meghaljon. 0 a halál által vet véget a földi bajoknak, leveszi az élet terhét, kiegyenlíti az élet ferdeségeit, egyenlően fizet úrnak és kolJúsnak érdem szerint. Ezért a bölcs emberek, kiknek szivét élő hit eleveníti, a halált mindenkor oly átmenetnek tekintik, mely új életet adhat, olyant, melynek soha sem leszen vége s mely örökké való örömöket hozhat. Mi is ebben az erős hitben szenteljük neked, boldogult szellem, ezt az emléket, melyet tisztelőid szeretete nvujt. Érdemes munkásságodért szolgáljon ez hálaáldozatul, melyet eme fohászunk kisér : Nyugodjál békében ! Dr. Burdny Gergely.