Burány Gergely szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet Évkönyve 1887-1888

DALLOS József: Babylon és Ninive hajdan és most

3i Assur, et aedificavit Niniven" — azonban helyesebb ezen olvasás: „egressus est in Assur" — vagyis Assyriába ; ragok hiányában könnyen megeshetik e zavar) e szavak állanak: „Azon földről jöve ki Assur (Sem fia) és építé Ninivét" vagy helyesebben : Nimród hatalmassá válván saját birodalmában, átkelt a Tigris folyón Assurba, és ott Ninus fiáról nevezett Ninive várost építé. Nimród birodalma idővel feloszlott, Ninus Assyriát Evecco pedig Babyloniát kapta. Mind Babyloniának, mind Assyriának lakói a Sem néptörzsből származtak, kik az aramaetákkal (syrok) egy nyelvet beszéltek. Ezekhez részint Armeniából, részint Arábiából, a földnek termékenysége által csábitva, mind többen csatlakoztak s kisebb országokat alapítottak. Ilyen bevándorlott nép voltak a chaldeusok is, kik kisebb rajokban már korábban megtelepedtek Babyloniában, s a Kr. előtti 7. században az egész birodalomnak urává lettek (Chald. birodalom.) Tigris és Eufrát folyók nagyban emelték az egész földrésznek a jelentőségét. Mindkettő az armeniai hegyekből fakad, éjszakról dél felé folyik, s a perzsa öbölbe szakad. Az Eufrát (— a termékenyítő) sekély mederben s a Níluséhoz hasonló alacsony partok közt folyván, hóolvadás idején kiárad ; következéskép a lakosok első gondja volt e vizek lecsapolása által mivelhetővé tenni a földet. Egész csatorna-hálózat szolgált a két folyam összekötésére (az Eufrát fölös vize a magas partok között haladó Tigrisbe vezettetett), a mely szárazság idején a talaj öntözésére, de a nomád törzsek beütéseinek meggátolására is kitűnő szolgálatot tett A sebesfolyásu Tigris (— nyü) kevésbbé jótékony, mert áldásait nem ritkán vad pusztítással teszi semmivé. Ezen, a régiektől termékenysége miatt sokszor magasztalt földön az elvetett mag két, sőt háromszorosan fizet. (Strabo 16, 731 ) a gabonanemüek levelei négy hüvelyknyi hosszúak, — ugy mond Herodot. Terményei közül bőven van buza, árpa, köles, pálma, földi szurok,