Burány Gergely szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet Évkönyve 1886

LIPP Vilmos: Vasmegyei régiségtár

-- 14 — a jobb vállperecz fölött volt. — Tizenegy darab, többnyire hosszú, véséssel vagy tagzással diszitett tü, ezek csaknem kivétel nélkül a jobb vállon, hegygyei rézsút a mellcsont felé forditva fekszenek. Ezekből kettőt rajzban be is mutatok, (16, 17.) előbbi világos zöld, utóbbi szép kávészinü patinával van borítva, 22 cm. hosszúak. Végül néhány sodronytekercs töredék és egy bronzlemez darab, melyre csillagdísz van vésve. (18.) b) Római emlékek. A római emlék, a legkisebb csoporttól kezdve a legnagyobb műremekig, mind érdekes és tanulságos. Érdekes azért, mert mindegyikéről a classikus szépség egy-egy hol erősebb, hol gyengébb fénysugara tükröződik vissza, tanulságos azért, mert mindegyike az irott szónál ékesebben beszélő adatot nyújt a világhódító római nép művelődéstörténetéhez. S valóban, hol bírnának a római emlékek nagyobb értékkel és érdekkel, mint éppen Szombathelyen, mely az egykori hatalmas Colonia Claudia Savarián él és virágzik, mint egy vén törzs új hajtása, mely ugyan az újkor légköréből szivja táplálékát, de a melynek gyökerei a föld alatt a mai Szombathelyen túl is messzire elnyúlnak. Ha a mai Szombathely éltető eleme a modern világmozgató eszmék szerinti mindig előbbre és előbbre való törekvés is, úgy nem kevésbé bizonyos az is, hogy egy dicső mult em

1éke és annak kegyeletes megőrizése e törekvésnek, ha nem is mathematikai biztonsággal kiszámítható, nem is kimondott, de mégis mindig a kedélyek mélyében rejtőző hatalmas rugója. Régiségtárunknak csaknem felét a szombathelyi talajból előkerült római régiségek képezik. Képviselik ezek a római köz- és magánélet minden ágát, a nyilvános emlékeket ép úgy, mint a legszerényebb házi-szereket és eszközöket. Nem akarom evvel azt mondani, hogy római gyűjteményünk bármely csoportja is kimerítő vagy