Burány Gergely szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet évi jelentése 1885

LIPP Vilmos: A vasmegyei régiségtár

— 19 — év óta ez a harmadik ilyen véső, mely innen került. Ketteje a vm. régiségtárban van. b ) Tokos véső. Hossza 9 cm., szélessége az élén 4 cm., tojásdad tok 4 cm. széles és 3 cm. magas, a tok peremétől 2 cm. 5 mm hosszú fülecske nyúlik le. (16.) c.) Tokos lándzsavég. A fölfelé keskenyedő gömbölyű tok magassága 5 cm., 8 mm., a kétélű hosszúkás levélalaku lándzsavég 10 cm. magas, melynek mindkét oldalán a közepén fejlődő és a csúcs alatt egygyé összeolvadó három borda fut végig. Igen csinos példány. (17.) d.) Átfúrt csontkalapács. Valóságos csoda, hogy ez, tekintve laza állományát, annyi idő óta a vizben egészen szét nem ázott. (18.) A római tárgyak közül itt a pénzek után a fibula lép fel legnagyobb számban. Sajnos azonban, hogy a több százra menő fibula között, melyek itt évenkint kiszedetnek, csak nagy ritkán akad egy-egy ép példány, habár a töredékeket is gyűjtögetem abban a jó hiszemben, hogy egyiknek-másiknak kiegészitő része szintén még előtünhetik valamikor. Fölemlitendő római bronzok : a.) A közönséges háromgombos fibula, a leggyakoribb jelenség. Van belőle több ép példány régiségtárunkban is. (19.) b ) Madárka fibula. Ábránk (20.) természetes nagyságban mutatja. c.) Lovacska fibula. (21.) Meglehetős durva munka, két példányban van meg. Mindkettőn a széles római nyereg fültünőleg van alkalmazva. Ilyen, de szebb művű lovacska-fibula a vasmegyei árvaház építésekor is került napfényre és ezekkel együtt régiségtárunkban őriztetik. d.) Közönséges tekercses fibula (22.) e.) Hajtű. Általában megjegyzendő, hogy a tüfélék ezen a lelőhelyen szintén igen gyakoriak. Nagyságuk különböző, fejők vagy gomb, de még inkább csúcsos kúp. A fej alatt többnyire vonaltagozást mutatnak. Az ábrázolt tű feje felé vastagodik, és nyomott kúpidomú