Rezsőfy György szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet évi jelentése 1880

DALLOS József: Adalékok az ó-héber dalköltészethez

— 44 — rozni. Annyi bizonyos, hogy egymástól nagyon különbözők voltak, s különbségök nem egyedül a külső formában vagy a hurok számában állhatott.

1

9 Joggal feltehető., hogy a húros hangszer nevét azon anyagtól nyerte, melyből a hurok készültek ; igyaKinnor húrjai kezdetben lenből, a Nabeléi pedig bélből valók voltak.

2

3 Továbbá bizonyos az is, hogy e kettő közül a Kinnor volt a régibb

2

1,s egyúttal durvább s közönségesebb hangszer. Ma a Kinnor-t legjobban Citter, czitera, a Nabel-1 pedig Harfe, hárfa szóval jelelhetni. Hogy e hangszerek mennyire voltak tökéletesítve, kitűnik abból, hogy a kettő között a finomabb NabeJ állandóan 10 húrral bírónak mondalik.

2

2 S miután e két hangszer nemcsak a Salomo által 19 A mit Jos. Flav. Arch. 7 : 12, 3. mond, hogy a Kinnor 10, a Nabel 12 húrral bírt, amazt kisebb kalapácscsal, ezt pedig ujjal játszották, saját korában igaz lehetett ; de nem egyeztethető össze a Dávid koráról mondottakkal, a hol H^) Sam. ^ ^3. t • : 18, 10. 19, 9. szerint csak kézzel volt játszható, sőt Zs. 33, 2. 144. 9. szerint a Nabel is csak 10 húrral bírt. Kevésbbé helyes» Jeromosnak véleménye, mintha a Nabel háromszöges alakjánál™ fogva nevét a korsó-étól kapta volna. 20. Miután eredetileg nem korsót, hanein tömlőt jelentett, nagyon természetes volt a bél-fogalomra átvittjelentménye. ^fij^ a s

zóból eredt, eredetileg egy jelentményü volt xaVa<its~sal (= len), a szanszkritban bhanga ; így a görög sápa annak csak hangváltoztatott alakja. Különben itt a len csak fonalat = hurt jelent; voltak s vannak még ma is hurok lenből, kokosból stb. 21 A Nabel előfordul már 1. Sam. 10, 5.-ben ; de mégis a Kinnor, s mellette a kézi dob volt Gen. 4, 21. 31. 27. 1. Sam. 16, 16.-ben foglalt leírások szerint a legrégibb s legkedveltebb hangszer, sőt a Kinnor később is többször van emlitve, mint a Nabel. Csak a hol (= ének hangszerekéről van szó, mint pl. Arnos. 6, 5. 1. Chron. 16, 42. 2. Chron. 5, 13. értendő mindkettő együttvéve. A Kinnor széleskörű elterjedésnek örvendett, nemcsak a Syrok s (Karpf szerint) Aethiopok használták, hanein előfordul az ős ind mondákban (Brahma szülte Kinnara^) is, s már Muhammed előtt az Arabsoknál csekély hangváltoztatással carine (Lebid M.^ v. 60) néven szerepel. 22 Ilyenekkel birtak Assyriában is, v. ö. Layard Niaive IL 412. 1. és „Discoveries" 454. 1. Aegyptomban is otthonos volt a 10 húros hárfa; v. ö. Wilkinson „Oustom's and manners" czirnü művének II. k.-ben foglalt szép képet elől.