Rezsőfy György szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet évi jelentése 1880

DALLOS József: Adalékok az ó-héber dalköltészethez

— 43 — B^belől, s szolgáltak továbbra is különleges czéljaiknak, melyek elsők művelték ki a zenét. Fuvó hangszereket, fuvolyákat s más hasonlókat nem használtak ; ezek az ének kiséretéhez túlságosan erősek, s ha egyik-másik régi népnél fel is találhatók, egészen más rendeltetéssel birtak. A táró gató, s ehhez hasonló hangszerek jeladás, egybehivás és hirüladásra szolgáltak, s ezeket az emiitett czélokból használni a felsőbb rangú papok jogköréhez tartozott.

1

3 A fuvolya, s minden lágyabb fuvó hangszer nagyobb lakomáknál,

1

4 kivált pedig nyilvános menetek

1

5 űnnepiesebb kiséreteképen szerepelt, de templomi énekeknél sohasem fordult elő. Az ütőhangszerek közül a kézi dob

1

6, a táncznak eme legszükségesebb kísérője, ős időktől fogva az énekesnők által is közönséges ütemadás czéljából használtatott s hangja nem egyszer vegyült bele a magasztos s szent énekek dallamába,

1

7 de a művésziebbtemplomi énekek mellett, a mint ezeket Dávid óta a Leviták kezelték, sohasem fordult elő. A mennyiben azonban a táncz bizonyos esetekben a szentély falai között is szokásos volt, néha a templomban is lelt alkalmazást.

1

8 A templomi énekek kíséretében legszélesebb körű használatnak örvendtek, mint a czélnak leginkább megfelelők, Dávid és Salomo kora óta a húros hangszerek. Lágyabb hangjok mindig legjobban illett az ének érzelemteljes dallamához, a mért is kezdettől fogva tökéletesitésökre nem kevés gond és szorgalom fordittaték ugy a héberek-, mint más semi népeknél, ugy hogy a húros hangszerek használata, sőt nevök is e népektől szármozott Kis-izsián keresztül Görögországba. A templomban rendesen kétféle húros hangszert használtak, a melyeket görög-latin elnevezés szerint ismerünk: a = *«*><»« és a = (yav^a) vagy nablia, csakhogy azok jelentményét görög és latin forrásokból nem tudjuk meghatá13 V. ö. Ew. Die Alterth. 330. 1. 14 Jes. 5, 12. 15 Jes. 30, 29. L. e hangszer történelmét a görögöknél: ^öttiger's „Kl. Schriften arch. u. antiqu. Inhaltes." I. 1—61. 1. 16 QJ7I ősrégi szó. 17 Ex. 15, 20. v. ö. Bir. 11, 34. 1. Sam 18, 6. 18 Zsolt, 149, 3. 150, 4. A 86 Zs. 7. vers. álló D^H tánczosokat jelent.