Rezsőfy György szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet évi jelentése 1880

DALLOS József: Adalékok az ó-héber dalköltészethez

— 40 — nősen a zenében nagy átalakulást szült; ujabb, tisztán görög hangszerek terjedtek el mindenütt (Daniel könyve); az ujabb s divatosabb éneklési és zenélési módok lassankint a régieknek még emlékét is elhomályositák. A LXX fordítók ingadozása és tájékozatlansága az ó szövetségi könyvekben itt-ott található zenészeti műkifejezések és szavak lefordításában nyilván arra mutat, hogy a régibb műkifejezések a görög-korban mind elenyésztek, s igy a zene is egészen más stadiumba lépett. A zsinagógában maradt ugyan egy nagyon egyszerű, s ódon színezetű éneklési modor, sőt a zsinagóga által a régi egyházban is :

6 de ez az egy is valamint az ó szövetségi könyvekben elejtett helyek következtetnünk engedik ugy a régi zene sajátszerűségét, mint a hangváltozatok nem közönséges színgazdagságát. Azon aceentuatió , melyet a Massora a három nagy költői könyvben törvényileg megállapított, szintén csak a zsinagóga hagyományaiból eredhetett. Tárgyunk közelebbi megvilágítására nem volna felesleges, párhuzamot vonni a hébereknek, s az ezekkel rokon és velők bármi módon szorosabb érintkezésbe jött népek zenéje közöít. Azonban az ó Aegyptomiak és Assyrok ^ részéről legfelebb történelmi emlékeiken található zenei dolgokat ábrázoló rajzaik azok. mik itt némi tanulsággal szolgálhatnak. A Phoenicziek és Syrok zenéjének leírását (a mely pedig mindannyi között a legtanulságosabb volna) nem birjuk ; a muslim-ból vannak ugyan zenei irataink ; de az arabs zenének, a milyen az a Ohalifák ideje óta volt, az ó héberrel nincs semmi nemű közvetlen összefüggése ; mért a meglevő iratok is csak nagyon távoli, közvetett haszonnal bírhatnak ránk nézve.

7 6 V. ö. Augusti „Handbuch der christl. Archaeologie." 2. k. 58. és 107. 1. 7 A mi Jones és Dalberg munkáiban „Ueber die Musik der Indier" (Erfurt 1802) az arabs zenéről is mondatik, mindez nagyon hiányos, s attól, mi a „bitáb al' agháni"-ban foglaltatik teljesen különböző. Villoteau értekezése „de 1' art musical de 1' Egypte" a „Déscription de 1' Égypte"-ben Ét. mod. XIV. köt. ad ugyan kivonatokat a zenét tárgyaló arabs értekezésekből, nem különben egy rajzot a mai művészetről Aegyptomban : azonban ama kivonatok elégtelenek, s a kitáb al' agháoi-ban foglaltaktól teljesen elütök. Lone műve: az uj Aegyptomról is csak külsejét vázolja az uj arabs zenének. A szakértő R. G. Kiesewetter megirta „Ueber die Musik der Araber" czimü munkáját (Leipzig 1842) teljesen Hammer-ra támaszkodva.