Rezsőfy György szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet évi jelentése 1880

LIPP Vilmos: Adalékok a római szobrászat emlékeihez Vasmegyében

— 19 — azt át még mint egészet, hanem a részletbe fogózkodik vagy úgy, hogy valami különös tulajdonságot élesen kiemel, vagy hogy eszméjét tisztán egyoldalulag fejezi ki. A művész, korlátozva a technikai ügyesség elégtelensége által, gyakran az eszmének csak naiv jelzésével elégszik meg. Ezen stíl, a hieratikus vagy archaistikus stil, mely a durva, darabos, esetlen és merevtől a szigorú és nagyszerűig fokozódik. De a művészet további gyakorlása alatt a művész egymásután találja meg, de nem találja föl, a szépség törvényeit; látköre tágabb, mélyebb, keze ügyesebb, és a szellemi fölismerés kivitelére alkalmasabb lesz. 0 meghódítja a szépséget, látja a különböző erők élénk játékát. Érzése és ismerete, érzéke a fődolgok, tekintete a mellékes dolgok iránt, szándéka és technikai képessége megfelelők egymásnak. Most teremtheti meg csak az igazán classicus művet. A stil azonban modorrá válhatik. Ezalatt hamis, helytelen stilt értünk. A stil a törvényességen alapul. Ha a művész ezt nem találja meg, ha a valódit képzeleti törvényességgel helyettesíti, ha a nem tontosra, mellékesre 4 helyezi a fősúlyt, vagy azt túlhajtja, szóval ha helytelen kifejezési móddal él és ez nála szokássá fajul, akkor csak modora van, de stílje nincsen ; mert a stil igazságot követel, a modor pedig mindig hazudik. Legtöbbet árt a modorosság a művészetnek akkor, ha látjuk, hogy szándékos ; bármilyenek legyenek is okai, akár az egyes, akár a tömeg ízlésének akar is hódolni. Talán fölöslegesnek is tarthatná valaki, hogy én, igénytelen bronzszobrocskáinknál itt a stílről is beszélek, mikor a stilt csakis önálló műdaraboknál lehet jogosan követelni. S mégis figyelembe veszem még szobrocskáinknál is a stílt több okból. Az első az, hogy ezen csekély értékű készítmények többé-kevésbé nagy előképeik, mintáik stíljének sajátosságait, ha még oly hiányosan is, megtartották. Másodszor, mert épen a hieratikus stilt, azért, hogy a nép vallásos traditióit és érzületét meg ne sértsék, a v görög-római képzőművészek, a helyi követelmények szerint még azon istenképeknél is követték, melyeknél azok ilyetén alakítása a művészet által már rég túlhaladott álláspont volt. A hieratikus stil alkalmazása kicsiben és nagyban,