Rezsőfy György szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet évi jelentése 1880
REZSŐFY Görgy: A római uralom Pannoniában
— 75 — átengedett tartományokban, melyeknek adója a közpénzbe tárba folyt. A rómaiak, kik alkotmányuk kiképzésében, a polgárok jogainak és kötelességeinek meghatározásában oly mély belátást, oly helyes Ítéletet tüntettek ki: a provinciák rendezése — kormányzása — ós fölhasználásában kevésbbé voltak előrelátók. Midőn Róma valamely elfoglalt tartományt provinciává tett, 10 legátust küldött oda, kik a győztes vezérrel a tartomány ügyeit rendezték, figyelemmel levén a tartomány népeinek sajátságaira és eddigi törvényeire. Kezdetben (149-ig Kr. e.) választott praelorok kormányozták a tartományokat, utóbb volt consulok és praetorok proconsuli vagy propraetori czimmel. A kormányzót a legátusokon kivül még egy questor kisérte, ki a tartomány rendezéséhez való pénzt vitte magával, és a ki a tartomány adóés pénzügyeit kezelte és végre a cohors praetoria. A kormányzói hatalom feltüntetésére egy proconsu'nak 12, egy propraetornak 6 lictor rendeltetett. A kormányzó megjelenvén a tartományban, azonnal kezébe vette a kormányt és elődjének legalább 30 nap alatt távoznia kellett. A kormányzónak joghatósága kiterjedt az igazságkiszol* gáltatásra és egyéb ügyekre, ha sereg volt a tartományban, annak vezérletére. A kormányzás könnyítése végett a provincia 2—3 kerületre, conventus, volt osztva, melyeknek elöljárói a tart. kormányzójának voltak alárendelve. Az igazságkiszolgáltatásban az Edictum provinciáé szolgált alapul, de az itt lakó római polgárok Rómában kereshettek igazságot. Időnkónt a kormányzó bejárta a tartományt, hogy személyesen győződjék meg rendeleteinek végrehajtásáról és hogy törvénynapokat tartson, (conventus). Az összejövetelek nagyobb városokban voltak, ide idézte a környék lakosságát; a hová maga nem mehetett, egyik legátusát küldte, kinek Ítéletétől a kormányzóhoz történt a fellebbezés. E gyűléseken a tartomány előbbkelői is megjelenek mint assessores honorarii (tiszt, ülnökök); a kormányzó volt a gyűlés elnöke, ki döntött a vitás kérdésekben, és mindazt, mi az államra, köz- vagy magánügyre vonatkozott, elintézte. A kormányzónak hivataloskodása < egy évig tartott, néha tovább. Visszatérve Rómába, felelősségre vonatik pénzcsikarás (Repetundae) vagy sikkasztás (Peculatus) vagy a nép fenségének megsértése miatt, pl. árulás, vagy a római nép beleegyezése nélkül megkezdett