Rezsőfy György szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet évi jelentése 1880
BUBICS Ede: A kőszegi „Ó ház"
A kőszegi „ó ház" alkotásának, s részleteinek minőségére nézve, a mennyibon azt vizsgálódásunk alkalmával az igen is sürü vágás miatt áttekinteni, vagy részleteit az akadályok daczára vizsgálat alá venni lehetett, a következő eredményhez sikerült a támpontokat megtalálni. A sz k. Kőszeg város határának nyugoti részét elfoglaló, úgynevezett kőszegi hegység (Grünser Gebirg) végágazatának hátgerinczén emelkedik ki alaptalajához függőlegesen egy csonkított kúpalakú nagy szikla tömeg, mely eredetileg közvetlen összefüggésben volt, illetőleg egy tömeget képezett azon tömör szikla-sánczczal, mely a szikla kaput délről néhány meternyi távolságban, mintegy védeni látszik. Érthetőbbé, rövidebbé tehetjük előadásunkat, ha az idemellékelt, de a sűrűség miatti akadályoknál fogva csak hozzávetőleges méretekkel hevenyében készült térrajz által leírásunkat mintegy illustráljuk. Ezen térrajz szerint a betűvel az egész építménynek magva, azon sziklatömeg van jelezve, mely a dél, kelet és északról körülötte elterülő, 8 —10 m. szélességű b sík lap. illetőleg ősi időbeli árok felett, 10 m. magasságnyira kiemelkedik, tetején jelenleg síkságot képezve. Ezen kúpalakú sziklának, nyugoti oldala közvetlen összefüggésben lévén magának a hegynek igen meredék oldalával, a b sikság általi körülzárolás megszűnik A b által jelölt síkságot illetőleg sáncz árkot délről, c-vel jelölve, egy nyugotról keletnek húzódó, 6 — 10 m. széles. 20—22 m. hosszú, 6—8 m. magasságú szikla sánczolat környezi az a főtömeg déli oldalával annyira mennyire párhuzamosan. Ezen sziklasáncznak keleti végénél kezdődik egy köböl, de igen rosszul épült falnak naponként mindinkább omladozó maradványa d, mely eredetildg talán 15 20 m. hosszúsággal, mint védmü. folytatását leli egy most már alacsony, eredetileg talán 2—4 m. magas külsánczban, mely a meredek-ég kezdetén húzódva, észak felé, a b síknak északi függőleges meredekségü sziklás határával egyesül. Végső erődítménynek tekinthető azon földsánczolat, mely néhány ölnyi távolságban a c szikla védmü tői, azzal párhuzamos irányban a h körüliek csekély terjedelmű sikterülete hajdani szent helytől elkülönözi. Az f alatt jelölünk egy lejtős terrasseot g felé, g alatt pedig egy a hegy hátán különösen kiemelendő hosszú dombot,
