Rezsőfy György szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet évi jelentése 1880

DALLOS József: Adalékok az ó-héber dalköltészethez

— 38 — miben többen, dalnokok és dalnoknők egyaránt, nagy jártasságot mutattak.

2 Utoljára elváltak az ének és zene is, minek következtében a különféle hangszerek játéka már tisztán lép előtérbe; habár valószínű, hogy a nyilvános zenét ének kiséret nélkül nem ismerték ugy a héberek, mint egyéb, az 6% állapotokhoz közelebb álló népek, s a hébereknél is legfeljebb csak a mezők szabad pásztorai kezében fejlődött ki első sorban a hangszerek tiszta zenéje.

3 Sőt minden arra látszik utalni, hogy a hébereknél később sem nyomta el, mint ma többször tapasztalhatjuk, az éneket a zene kísérete, mert az ének még mindenütt határozottan lép előtérbe. De hogy a zene legkésőbb Salamo ideje óta az ének mellett mint különálló művészet nem kis tokban volt kifejtve s szabadon művelve, azt, számba véve a bizonyító körülményeket, egész határozottsággal állíthatni. Ha szemügyre veszszük ama nagyszámú és különféle hangszereket, melyeket az Ó szövetség fölemiit, akkor nagyon könnyen meggyőződhetünk arról, hogy a héberek az ily hangszerek készítésében és kezelésében semmivel sem állnak hátrább az ó aegyptomiak — és későbbi arabsoknál; K s habár más ősibb népektől kapták is a héberek hangszereiket (nem tudjuk, vájjon ők magok készítettek és használtak-e valami sajátszerű hangszert), annyi bizonyos, hogy még a 9-ik században a Dávid-féle hárfajátékban való művészi jártasság a hatalomviselők között is nagyon uj és szokatlan dolognak tartaték ; nem tekintették méltóságukon alul valónak, a nagy mestert abban ugy, a hogy, utánozni: mért is alig tagadható, hogy a héberek a zene terén a szomszéd népekei sikerrel követték, sőt felül is multák. Hogy más népeknél a zene az énektől ekkor már különvált, azt elvitázhatlan tények bizonyítják.

4 2 Pontos és kimerítő adatokat szolgáltat e tekintetben a „kitáb al' aghani." 3 V. ö. Deboránál Bír. 5,16. a : D^TÜ? íllp"!^ a g

ör

ög <vQiyé is bizonyára a pásztornépektől származott nyugatra. 4 Az aegyptomi sirok festményein tisztán láthatók a dalno- A kok, kik kezökkel ütemet adnak, mellettök zenészek, tehát mindkettőt együttműködésben ! L. Wilkinson „Manners and customs of the ancient Egyptians." Chapt. VI. a hol egyúttal a régi hangszerek számos rajzai is megtalálhatók. V. ö. Ohampollion Gr. égypt. 369, 1. — A mai arabsokról 1. Lane id. munk. 2. k: 59—63 1.