Rezsőfy György szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet évi jelentése 1879

LIPP Vilmos: A Borghesi Viador

- 3 — is, gyakorlat és figyelem által kiművelendő, és hogy annak, ki valamely szobrászati vagy íestészeti müvet helyesen méltatni akar, mindenekelőtt nézni kell megtanulnia. Ezt előrebocsátva, szükségesnek tartjuk, mielőtt felvett tárgyunk tüzetes taglalásába ereszkednénk, főbb vonalaiban megemlékezni a görög művészet fejlődésének azon stádiumáról, melynek befolyása alatt művi nk készült. A görög képzőművészet a vallásos érzületnek köszöni létét, és a legrégibb időkben egyedüli czéljának a cultuskép előállítását ismerte. Ezen műalkotás hagyományszerü merevsége és szigorúsága eltűnt, midőn a kivitelben szerzett tökéletesedés, kapcsolatban az időközben elért szellemi szabadsággal az eszményi istenkép szépségéhez vezetett, Az eszmény ezen világából a fejlődés föltartózhatlan áramlata a művészetet a valódiság világába, a történelmi realismusba sodorta. Az isteneket képező hellén plastika eme átmenete a történelmi emlékeket alkotó művészetre Nagy Sándorral és a macedoni uralommal kezdődik, főképviselője Lysippus. Lysippus pályafutása kezdetén még maga is istenképek készítésével foglalkozik, sőt egynek, a tenger szenvedélyes uralkodójának, a világot átkaroló Poseidonnak, valamint egy herosnak, a fáradhatlanul a világot átküzdő Zeusfínak. Heraklesnek eszményképét is megállapította ; — mindazáltal főművei már történelmi érdeküek, történelmi arozképalkotások. Nagy Sándor és hadvezérei, valamint ezek nagy tettei, azon anyag, melynek megörökítésén lánglelke fáradott. Lysippus a macedoni görög világ Phidiássa. Minden nagy művész égre-törő röptében szárnyaszegetten fog ismét a földre visszazuhanni, ha a folytonos és hatalmas anyagi pártolást nélkülözni kénytelen. Lysippus legfőbb pártfogója Nagy Sándor és a macedonok inűszeretete volt. Nagy Sándor, Aristoteles tanítványa, a hellen élet zárpontján feltámadt ezen második Achilles, mind müveitségre, mind a művészet iránti szeretetére nézve valódi hellén volt. Homér énekei tölték el az ifjú szellemét, Homer hóseinez hasonlóvá lenni, vala életének czélja, minden törekvése. Óriás szelleme világrendítő tettei közepette is megőrizte a képzőművészet iránti hajlamát, beható figyelemmel és mély érzelemmel kegyelte annak műveit, melyek