Lipp Vilmos szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet évi jelentése 1878
BUBICS Ede: A római postaügy történelmi fejlődése
42 solni. Ebből azonban nem lehet azt következtetni, hogy a hivatalnokok ismét a régi mód szerint saját költségökön kényszerültek utazni, hanem, hogy az állani az állomásokon saját költségén a lovak és teherhordó marhák számára istállókat építtetett; s az olasz községek elöljáróságait az ide vonatkozó kötelezettségektől felmentette. Utódja Traján azonban, Aurelius Victor szerint, x) ugy Játszik ismét visszatért a régi kerékvágásba, a mennyiben az olaszokra uj kötelezettségeket rótt, annyiban mégis könnyített a dolgon, hogy az utazási diplomák s igazolványok kiszolgáltatását az utazók számára magának fentartotta. Könnyítés volt ez minden esetre, ha tekintetbe veszsziik, hogy a császárság első századában az utazási utalványok feles számban adattak ki. Aurelius Victor szavai minden kétségen kívül teszik a bajnak nagy mértékben való kiterjedését. Nem szenved kétséget, hogy ez időben a postát igen nagy mértékben igénybe vették, nemcsak az államnak számos hivatalnokai, a császárnak udvarnokai, mindennemű kegyenczei, a praetorianusok praefektusai fa testőrség parancsnoka) ezek barátjai, családjai, kik mindannyian ingyenutalványok mellett használhatták a közlekedési eszközöket. Ha növekedett azok száma, kik jogosan, s csak protecHó utján használták a szállítási eszközöket, természetesen növekednie kellett a községekre háramlott terheknek is a kocsik, lovak és vontató marhák szükségelt szaporítása által, ugy, hogy a panaszok mindinkább sürüebbek lettek, s azon kérdés megoldását sürgették, \aljon a községek, vagy azok helyett a Curialisok, mindazok képviselői, vagy pedig a fiscus köteles-e a postai költségeket viselni, annál is inkább, minthogy nem annyira a polgárok, lakosok, mint az állam hivatalnokainak volt megengedve a szállítóeszközöket igénybe venni. Ifj. Plinius Traján kortársa s barátja bizonyítja, miszerint Trajanus, az utazási engedélyekkel, iliet'Ueg előfog'ati utalványokkal való visszaéléseknek elejét veendő, az engedélyek (diploma) kiadása feletti rendelkezést magának fentartotta. 2) Csak magas állású egyéneknek adtak igazolványi jegyeket, s csak is különös esetekben, p. o. mid őn idegen fejedelmek közleményeit sürgetően kelletett a császár tudomására juttatni. Ily körülmények között, hogy az utazóknak a tovaszállitás nagyon is meg lett nehezítve, természetes. 3) Végre Hadrian császár 4) ki a kiterjedt római birodalomnak esaknem minden tartományát beutazta, saját tapasztalatai után felismervén a reformok szükségét, a közlekedési ügyet gyökeresen megjavította, s azt állami kezelés alá vette Ha Hadrian ily eljárását mélyebben vizsgáljuk, nem hibázhatunk, ha feltesszük, hogy ő az utazóhivatalnokoknak, s főtisztviselőknek. az állampénztárából az utazási költségeket utalványozta, 1) Aureli Victor, Aus 13, 14. 2) Plin 1 (>, 14, 41 ós Ottó halála után a kiadott diplomák érvényét nem akürták elismerni. 3) Casi-indor. VL G, 6 4) Spanian Hadr. . . . cursum fiscalem instituit ne magistratus hoc onere gravarenlur.
