Lipp Vilmos szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet évi jelentése 1878
HÁZY Alajos: A pálosrend jenő-tüskevári zárdájának története
5 szőlőt hagyományozott. Be lett vallva a székesfehérvári keresztesek konventje előtt. 1 Á 9 7-b e n Perechkey Bálás özvegye E r z s é b e t. özvegyi illetményét e zárdának hagyományozta. Bizonyítja a veszprémi káptalan. 1 4 9 7-b e n V é g h G v ö r g y ö z v e g y e Zala megy ében Tűrj én levő szőlőjét adományozta. Bizonyítja a kapornaki konvent. Ezek voltak a jenői zárdának birtokai a XVÍ. század elején bekövetkezett elhagyáskor. Minthogy pedig az egyházi birtokok eltulajdonítására a török hadjárattal párosult vallási reformatio korszaka igen kedvező volt; a jenői zárda pedig épen ezen időben elhagyatva állott; így a pálosok itteni kolostorának javai is idegen kézre jutván, jelenleg kik bírják azokat és minő neviiek ? e helyen kideríteni nem lesz érdektelen. Vizsgáljuk időrendben. Az eddig elősorolt adatokból tudjuk, hogy 1351-ben Kálmán győri püspök Tornán egy telket adományozott a zárdának, továbbá 1414-ben a csatári apát Sáros-Telek nevü jószágot Füle-malommal egviitt évi hal forint haszonbérletért átengedte. Azt is tudjuk, hogy a sárosdi nemesek a Fylefölde nevü birtokot elfoglalták, de 1418-ban visszaadták. Már most tudva azt, hogy Sárosd és Torna ináig tőszomszédos községek, ezekkel pedig közvetlen érintkezik Barátfa nevü puszta, mely hogy az itteni páloskolostor tulajdona volt, azt a vasvári káptalannak 1592-ikéről kiadott leltára bizonyítja 1), melyben említve van. hogy a szomszédos Barátfalva nevü jószágot a zárdától a deveeseri Choron család hatalmaskodva elfoglalta. A Choron család után jelenleg ugyanazt gróf Eszterházy Pál örökösei bírják. Mindezt a helyi viszonyok ismeretével átgondolva, alaposan véljük állithatni, hogy a mostani Barátfa nevü puszta a hajdani Fylefölde és a Kálmán püspök adományozta tornai telek birtoka volt a pálosoknak. 1393-ban Gara Miklós Tornán adta 12 hold földet most a tüskevári plébánia bírja. Varjas István tüskevári első plébános saját pénzén váltotta ki a pálosoktól a plébánia részére, a mint alább látni fogjuk. 1398-ban Vázsonyi Ernő adományából bírták Videp vagy Bodf'ölde nevü jószágot, mely Veszprém vármegyében a Marczal folyó mellett feküdt. Karakó és Ber/.senyhez közel volt, mert ezen helyek lakói pusztították. 2) — Gara testvérek, Kinizsy Pál, utóbb Bálint., berzsenyi plébános 1493-ban a pálosokkal e birtok miatt sokat pörlekedtek, végre az esztergomi érsek maga részére lefoglaltatta. — Ismét a helyi körülményeket ismerve, bizton állithatjuk, hogy Videp vagy Bodfölde a mostani Károlyháza puszta határán állhatott, mert ez Berzseny és Karakó szomszédságában a Marczal folyóval határos; Kinizsy és Bakacs után jelenleg gróf Erdődy 1) Tüskevár köíseg irományai. 2) Brüsztle közleménye.
