Lipp Vilmos szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet évi jelentése 1878

LIPP Vilmos: A vasmegyei régiségtár köréből

32 alattvalók vagy katonák és ezek nejei és gyermekei, de rómaiak semmi esetre sem voltak. A lelet tárgyait két csoportra oszthatjuk. Az elsőt képezik az edények, ezek ezen sirlakók valóságos háziipara, ezeket magok készítették. A második csoportba tartozik a többi bronz és üvegtárgy. Már pedig, ki valaha római edény félét látott, az ezen durva, esetl'-n, kezdetleges, csint és diszitést nélkülöző, nem is égetett csak * napon szárított fekete agyagkészitményeken a barbár kezét az első pillanatra felfogja ismerni, azon barbárét, ki a simontornyai, határozottan sokkal régibb edénvkészitők technikai ügyessége és finomult Ízlésétől száz mértföldnyire távol áll. De nézzük ezen edényeket sorban. Itt van először egy egy füles (a fülnek csak nyoma van még meg) turbántökidomu korsó. Magassága 15 cm., szájnyílásának átmérője 8 cm. 5 mm, és szájnyílásának átmérője 16 cm. Azután következik egy szörnyű idomtalan csónakalaku ivócsésze, mely két eredetileg össze nem tartozó cseréprészből van összeragasztva és belől kitapasztva. Magassága 11 cm., az öblöny hossza 17 cm., az egyik oldalán, niindjárt a fölső széle alatt egy 2 cm, hosszú átfúrt csticsk van alkalmazva. Ily otromba müvü edényt az egész praehistorikus kiállításon sem láttunk. Következik két mericze, nyelők a tő fölött le van törve. A fekete agyagból készítettnek magassága 5 cm., szájnyílásának átmérője ugyannyi. A másik sárga agyagból van gyúrva, magassága 4 cm., szájnyílásának átmérője 5 cm. Az edényekhez soroznám még ízlés dolgában a szabálytalan alakú s különböző szint játszó üveggyöngyöket is. Némikép tetszetős alakú csak egy. indigokékszinü és hármas karikákkal díszített négy csücskkel. Egy rovátkolt lapos gyöngy is került itt elő fekete szurokszínű anyagból, kétszeresen átfúrva, ilyenekkel már Vasniegyében is több helyütt találkoztunk. Nevezetesen a kis-sitkei téglasirban, hol az ilynemű két gyöngy lyukjain aranyozott gombu bronztük vannak áthúzva s így kétségtelenül a haj díszítésére használtattak. Ha az eddigi ismertetett tárgyakat, de legkivált az edényeket határozottan barbár készítménynek, háziiparnak tartjuk, ugy nem áll az. vagy legalább nem áll egész mérvben az e lelethez tartozó bronztárgyakra nézve. Ezeket a sirlakók hajdanta vagy ugy vehették, vagy ha voltak saját kézműveseik, azok kiképeztetésöket bizonyosan római ötvösöknél nyerhették. A tőrhüvely, övcsat, egy tü és öt karper. cz oly, csaknem mondhatnók művészies ízlésű kivitelt tanusit, hogy az a fentebbi edények készítői tői ugyan csak nein kerülhetett ki. A tőrhüvely, vagy talán csak annak vége 11 cm. hosszú, 2V

? cm. széles, alul gömbölyded. Az egyik oldalán mélydombormüben igen csinos arabeskszerü levél és indadisz fut végig, a másik oldalon pedig három, rengeteg karmokkal ellátott állat viaskodik egymással. Egy kis képzelettel a támadó állatot oroszlány-