Lipp Vilmos szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet évi jelentése 1876

LIPP Vilmos: A történelem előtti kor Vasmegyében

Minden jel arra mutat, hogy az illyr, tehát szláv nemzetiségű pannonok mellett és között germánok és kelták is fölös számmal ütötték fel itt sátraikat. A római foglalók e néphalmazt itt találták és meghagyták lakhelyeiken, mert a történet mitsem emlit arról, hogy az óslakókat, bennszülötteket innen kiűzték volna ; a rómaiak e népet sajátságos szokásaikban nem háborgatták, hisz érdekökben feküdt, hogy a meghódolt tartományokat békében bírhassák. A római manufaktura mellett, az ósi jellegű is tovább műveltetett, az egymásra való kölcsönös visszhatás csak sok idő múlva vált tisztán észrevehetővé. Éppen e körülmény miatt még azon sírdombokat sem tarthatjuk rómaiaknak, melyekben evidens római készitményü tárgyak lelettek. Ez legfeljebb csak azt bizonyitja. hogy azok, kik e dombokat emelték, a rómaiakkal érintkezésben állottak ugyan s azoktól egyik másik dolgot elsajátítottak, de a nem is égetett, hanem a napon szárított szürke agyagállományu urnák, a szomszédos régibb jellegű sirdombok világosan azt árulják el, hogy ide a bronz és vaskor unokái temetkeztek őseik közé. Kevés az, amit a római hódítás előtt itt lakott népek mivoltáról tudunk. Savaria és Scarabantia legutolján a kelta bojok birtokában volt. Kelták lehettek az azaliok is, kikkel a bojok maradékai összevegyültek és a germán araviskok társaságában megyénk nyugati és éjszaknyugati részeit tárták elfoglalva.

1) Sőt még a rómaiak is hoztak még a Dunántulról egy germán, még a bronz vagy vaskor miveltségében levő népséget, a quadtörzs egy ágát, és Felső-Pannóniában, tehát jóformán megyénk egy részében telepitették le.

2) Hogy azonban megyénk ősi lakosságának túlnyomó tömegét a szláv pannonok képezték, az több mint valószínű. 1) V. 5. Fölirattanuliuányok. 45 lap. 2) V. ö. 51 lap.