Lipp Vilmos szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet évi jelentése 1876

LIPP Vilmos: Fölirattanulmányok. VII. Két germánnevü sírkő

64 fölös számmal találhatók nagyobb muzeumokban, s a szakértők egyhangú véleménye, valamint a több ilyennél körülményesen ismert lelési adatok e csatokat a népvándorlás korszakába helyezik. Hogy az ötvösség a góthoknál vagy mondjuk általában a germánoknál igen cultivált iparág volt, arra egy ötödik századbeli történelmi tanúbizonyságot hozhatunk fel. Szent Severin laureacumi (lorchi) remete életleirója

1) emliti ugyanis, hogy Giza, a rugiok királyának, Favának neje, a germán ötvösöket szigorú őrizet alatt tartotta a végből, hogy neki királyi ékszereket készitsenek. Ezen följegyzés érdekes és nevezetes. Mert ugyanazon Eugippius előadja továbbá azt is, hogy Giza többször átrontott hadával a Dunán Pannoniába, ott akárhány rómait elfogván, azokat otthon a legmegalázóbb rabszolgamunkákra kényszeritette, de a római ötvösökre nem vadászott, hanem a germán ötvösöknek adta az elsőséget, a miből ezeknél rendkívüli ügyességet kell feltételeznünk. Tehát bizonnyára ily germán ötvösök voltak azok is, a kikkel a góth uralkodók királyi kincseiket, arany ékszereiket és aranyedényeiket készíttették. Ezen munkákhoz tartozik azon, a bécsi világkiállításon is szerepelt petrossai kincs, és a bécsi cs. kir. régiségtárban létező sok olyan tárgy, mely nem ritkán a rajta látható föliratok által is mint hajdani góth birtok van kitüntetve. Nézetünk szerint arany övcsatunk vagy mint hadi zsákmány, vagy az itt folyt góth harczok alatt kerülhetett Bozsokra, mert mind elszigetelt előkerülése, mind pedig azon körülmény, hogy legfeljebb egy ásónyomnyi mélységben feküdt, arra utal, hogy azt ugy vesztette el valaki. Végezetül, mert tárgyalásunk folyamában néhány pannóniai helytartó neve is előfordul, ide iktatjuk az eddig ismeretes pannóniai helytartók nevét idősorrendben, 1) Eugippius vita Severini.