Lipp Vilmos szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet évi jelentése 1876

LIPP Vilmos: Ó-római életképek. III. Cyrcus és amphiteatrum

22 az aristokratiának a lehető legsúlyosabb megadóztatása a csőcselék javára; mert minden czim, kitüntetés vagy hivatal csak ily áron s módon volt megvásárolható. E játékok mennyisége különböző időkben különböző volt, A köztársaság alatt évenkint 7 játék tartatott, ezek Augustus alatt összesen 65 napot vettek igénybe ; Tibér alatt a játékok időtartama 87, Mark Aurél alatt 135, a negyedik század közepe táján pedig 175 napra emelkedtek, melyekből 10 nap a gladiatori, 64 a circusi és 101 nap a szinházi játékokra esett. Ezek voltak a rendes ünnepélyek. A rendkívüliek száma is igen nagy volt ; igy Titus a flaviai amphitheatrum felavatása alkalmából 80-ban Kr. u. 100 napig tartó, Traján pedig a második dák diadalmenet ünneplésére 123 napig tartó játékokat rendezett. A játékok rendesen virradatkor — a miért is az ülőhelyek éjfélután már megteltek nézőkkel — kezdődtek és naplenyugtakor végződtek. Eangban a circusjátékok foglalták el az első helyet, miért is minden népünnep ezekkel kezdődött s ezekkel végződött. A köztársaság vége felé a gladiatori játékok vergődtek túlsúlyra, a szinházi játékok mindig csak harmadik sorban kerültek szóba. Ki valaha Olaszországban utazott, tapasztalhatta, hogy ott minden nagyobb egyházi ünnep kivilágítással tiszteltetik meg. E szokás eredete az ókor játékaiban rejlik, melyekeli hol a nézőtérnek, hol az egész városnak sokszor nagyszerű kivilágítása, valamint a játékoknak az éjen keresztül való folytatása szintén nem hiányzott, csakhogy az éji mulatságokkan való részvétel a mindkét nembeli ifjúságnak csak idősebb egyének társaságában volt megengedve. Hogy e kivilágításoknál is micsoda pazarlás uralkodott, arra csak egy példát. L. Sejanus praetor 32-ben Kr. u. a Flora-ünnepek alkalmával a közönséget 5000 fáklyás rabszolga által kisértette haza a színházból. A nézőközönség azonkívül, hogy ingyen mulatott,