Lipp Vilmos szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet évi jelentése 1876

LIPP Vilmos: Ó-római életképek. II. A nők

7 néppel. Midőn a mátka uj házához ért, annak küszöbén nem lépett át, hanem ugy emelték azon keresztül, a nászasszony összeadta a párt. mely aztán együtt az oltárhoz lépett, áldozatot bemutatandó. Ezután következett a nagyszerű lakoma, mely alatt a fiatal asszony férje mellett feküdt az asztalnál. Hogy az ilyen lakodalmak néha tömérdek pénzbe kerültek, azt talán fölösleges is mondanunk. Nevelte ezen kiadásokat még -azon szokás is, hogy a vendégeket, kik jelenlétökicel ezen családi ünnepélyt megtisztelték, elismerésül fejenkint bizonyos pénzajándékban is részesítették. Oly párok, kiknek sem a zajos mulatság, sem pedig az ahhoz kötött nagy költség nem volt inyökre, összekelésöket valamely mezei lak nyugodt magányában tartották, már csak azért is, hogy ezáltal a sok lakomára való terhes meghívásokat kikerüljék, melyekkel rendesen az ismerősök szokták volt az uj házasokat elhalmozni. Az úgyszólván gyermekből leit asszony a társadalmi életben igen nagy ugrást tett.'A föltétlen függésből egyszerre az önálló, csaknem korlátlan szabadságba lépett át. Az előkelő család leánya a gyermekszobából egyszerre a nagy, szindús, mindenféle csábtól és ingertől ragyogó nagyvilágba lón áthelyeztetve, kénye kedve szerint merülhetett be e világ ezerféle élvezetébe és szórakozásaiba. S hogy e rögtöni átmenet a fiatal asszonyra nézve számtalan kísértést és veszélyt rejtett magában, az több mincl világos. Tekintsük most egy kissé közelebbről az asszony állását háza körében. A régi római családtörvény, mely a családapát házinépe fölött korlátlan hatalommal ruházta fel, idővel igen meglazult, ugy hogy a császárok alatt az asszony emanczipácziója annyira megérlelődött, hogy az hozománya törvényes úrnőjévé lett, vagyona felett szabadon rendelkezhetett. Az úgynevezett szabad házasságban, mely a császárok alatt általános divatban volt, a nők