Lipp Vilmos szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet évi jelentése 1875

LIPP Vilmos: Hazai iparczikkek a vasm[egyei] régiségtárban

— 39 — góthbetüjü fölirat. Az ezen szalagok által behatárolt körben féldomborműben a dicsíénynyel övedzett fejű isten báránya áll, előlábával a zászlós keresztet tartva. Kiválóan szép még egy bronzosengetyü is, egészen zöld szironynyal bevonva, magassága 8 ct. Öblös peremét szakaszos levéldisz takarja, mig az oldalain két üres czimerpaizs között sirenek kétfelé felkunkorodó s virágokba végződő farkaikat tartják. E tárgy vétel utján jött birtokunkba, valamint a tentebb ismertetett keresztelőtál is. ^ Kapcsolatban ezekkel felemlítendők a következő tárgyak is: a) Magyar ezüst evőkanál, az igen diszes gombban végződő, s csavarvonásos vékony nyél hossza 13 ct., merőjéé pedig 7 ct. A merő belső felén czimerpaizson az évszám 1G05, alatta félhold és csillag van bevésve. — b) Aranyozott ezüstből készült s három darabból álló evőszer, a beütött jegy után ítélve, augsburgi munka, a nyél pedig a chinait utánzó meisseni porczellánból való. c) Kerek 6 ct. átmérü és 3 5/i

0 vastagságú régi ezüst zsebóra, hajdan igen sokáig a Csányicsalád birtokát képezte. Magától üti az órát s negyedet, van benne ébresztő és napmutató. Az elő- s hátlapot összekapcsoló oldalrész gyönyörű művű áttört levél- és virágdíszből van összeszerkesztve. d) Egy kisebb ily fajtájú, hordócskaalaku zsebóra, készítője Decharmes Londonban. Ezen órácskán csak a szép vésetü ezüst előlap érdekes. Záradékul néhány hímzett munkát akarunk még bemutatni. melyekre csak annyiban fektetünk némi súlyt, mert honi készítmények, és a hajdani magyar nők ebbeli ügyességének nem megvetendő tanúi. a) Vörös szövetből készült, s bőrrel béllelt négycsatos férfiöv, hossza 85 ct., szélessége 15 ct., közepén a nap, ennek niidkét oldalán négy csillag, és mindezt beíoglalólag két félhold aranv hímzésben, b) Különvált mell és hátlapokból álló női fűző fehér sebemből, igen élénk és finom izlést tanúsító virágcsokrokat ábrázoló szines selyemhim-