Lipp Vilmos szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet évi jelentése 1875

LIPP Vilmos: Titkári jelentés

— 130 Tisztelt közgyűlés! Egyletünk fönállása óta ez a harmadik alkalom, hogy az egész választmány nevében én lehetek oly szerencsés beszámolni a t. közgyűlésnek az egylet egy évi munkásságáról. S habár ezen hivatalos ténykedést mindig kedves kötelességemnek ismertem ; habár a t. egyleti tagok növekvő és fényesen tanusitott bizalma mindig uj erőt kölcsönze nekem, az elvállalt súlyos feladatunknak minden irányban a lehetőségig megfelelni; s habár egyleti működésűnket nemcsak a körülményekhez mért siker koronázta, hanem az egyletnek magának is jó hirnevet s tekintélyt szerzett a hazában, sőt még ennek határain tul is : mégis az elmúlt években a szorongatás bizonyos neme fogta el mindig keblemet, valahányszor e nagyszámú és a megye legjavából álló értelmiség előtt kelle, beszámoló ti^zt-mnek eleget teendő, szót emelnem. Ma egészen más érzéssel állok e helyen. A legtisztább, a legédesebb örömérzet tölti el egész valómat, ha meggondolom, hogy mai ünnepélyes közgyűlésünk egyletünk háromévi fönállásának zárköve. Örömérzet, mondom, mert e három év bebizonyította az egylet életrevalóságát, bebizonyította azt, hogy a magyar vér soha sem tagadja meg magát, és soha sem szűnik meg a szépért, nemesért s jóért hevülni, s hogy az a tudományos hasznot és vívmányt, a közművelődés előmozdítását épugy szivén hordja, mint anyagi gyarapulását. Beigazolta azt, hogy Magyarország egyik legszebb s legnagyobb megyéje csak a buzdítás, jóakaratú felvilágosítás és felszólítás hangja u.án indulva szövetkezett oly czél elérésére, melynek igazi gyümölcseit tán csak az utókor fogja egész teljökben élvezni. Ily körülmények között a várt siker, az óhajtott eredmény nem is maradhatott el. Mutatja ezt egyleti tagjaink létszáma, mely folyton szaporodik, mutatja ezt a vasmegyei régiségtár, melyet szerény, zajtalan, de törhetlen s semmiféle áramlat által meg ne ni zavarható egyleti működésünk teremtett meg és a mely ma