Lipp Vilmos szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet évi jelentése 1872

CHERNEL Kálmán: Kőszeg város hajdankori építményei, régiségei, és levéltára

építését a szt. Jakabegyház építésének idejével közel összeesőnek állítjuk, s a 15-ik század elejére tesszük. Miután építészeti szempontból a városház földszinti helyiségét kell az épület legrégibb részének tartanunk, s tanácsteremül egyszersmind, a kül- és beltanács hajdankori gyér személyzeténél fogva, a mostani pénztári hivatalt, s a vele talán egyesítve volt, később pinczévé átváltoztatott szöglet mellékhelyiséget — elfogadnunk, akkor nehezen hibázunk: ha a levéltár ősi helyiségéül azon szilárd bolthajtásu földszinti kis kamarát jelöljük ki, mely ablakával nyugatnak az udvarra néz, » még néhány évvel ezelőtt a városi árvaszéki számadó hivatal szobájául használtatott. Midőn 1649-ben a városi présház hiányos állapota miatt kijavíttatott:

1) a városi pincze megnagyobbítása czéljából, a fönt emiitett szöglethelyiség a pinczéhez csatoltatott, s a mostani pénztári hivatal helyiségével — hol a város borai mérettek ki — összeköttetés eszközöltetett. — A századok folyamán többször pusztító tűzvészek, nem különben kényelmi igények folytán a tanácsház épülete is lényeges kiigazításokat s átalakításokat szükségelvén, a város népességének emelkedése pedig az ügyiratok tetemesb fölszaporodását vonván maga után, a levéltár helyiségének is a körülmények parancsa folytán mással kelle fölcseréltetnie. A hagyomány és élő tanuk bizonyításai nyomán annyit tudunk: hogy a jelen század elején a levéltár azon szobában őriztetett, mely jelenleg a városi rendőrkapitány irodája; ezen helyiség czélszerütlenségét a község tapasztalván, még 1829-ik évi deczember 9-én tartott közgyűlésében elhatározta, hogy a levéltári irományok a község, vagyis kültanács tanácskozási termébe helyheztessenek el, a levél') Városi jegyzőkönyv. 2