Lipp Vilmos szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet évi jelentése 1872

CHERNEL Kálmán: Kőszeg város hajdankori építményei, régiségei, és levéltára

— 55 i — dést kötvén, a Komában helybenhagyott terv szerint 1675-ik évi junius 5-én a székház építését megkezdették, és Dráskovich Miklós országbíró, gróf Zichy István, 8 több helybeli polgár anyagi támogatásával 1680 ban be is fejezték.

1) A kétemeletes székház homlokfalával nyugatra tekint, migavele közvetlen összeköttetésben álló egy emeletes gymnasium annak északkeleti oldalát képezi és magas homlokzatával délnek néz. A székház, ugy a gymnasium épülete az u. n. jezsuita stylus szellemében van emelve. A gymnasium museumában egy római tégla a téglavető jelével, egy vizvezető cső sárga agyagból, néhány csont darab valamely nagyobb geriticzes állat hullájából, ezeken kivül Freli tanár felügyelete alatt mintegy 2000 darabra menő részint római, magyar, részint egyébb nemzetek érmeinek gyűjteménye, továbbá egy barna csikós török korsó, mely állítólag 50 év előtt az Óvárnál leletett, római üveg és cserép lámpa, egy ódonszerű kulcs Frankó-Burgauból, régi vassarkantyu zalamegyei Hencse helységből, néhány barbarkori bronzdarab, t. i. egy füles, és tokos szekercze és egy meggörbített vékony vésíi látható. A röviddel ezelőtt még itt őrizett római sírkő a vasmegyei régiségtárba vándorolt. A város tanácsháza a város legrégibb építményeinek egyike. Első építési idejének semmi nyomára sem akadhatni ugyan, de valószínű: hogy már a 15-ik század derekán emeltetett, nagyobb bel terjedelmét, külalakját, mostani homlokfalának magaságát a többször dúlt lángok rombolásai folytán szükségessé vált építkezéseknek, különösen pedig az 1710-ik évi oktober ') Kősségi gymnasium története. Holler Engelbert' 1865.