Lipp Vilmos szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet évi jelentése 1872

LIPP Vilmos: Savariai fölirattanulmányok I.

18 Övezve, fölötte esetlen domborművű griffmadár fekszik, farka felkunkorodik, bal élőlábával, valami tömlőalaku edénykét tart. A fölirat betűinek alakja, valamint a nyolcz helyen előforduló betüösszekapcsolás már az epigraphiai. művészet s izlés hanyatlásának bélyegét hordja magán. Ennyit a kő külalakjáról, mely előbb a Stiederféle ház kapualjában volt befalazva, jelenleg pedig a vasmegyei régiségtárban szemlélhető. * Föliratunk az úgynevezett „tituli honorarii" — tiszteleti föliratokhoz sorozandó, s kétségkivül egy győzelmi emlékszobor talapzatába — basisába —- volt illesztve. Most első sorban is azon kérdés merül fel, miféle győzelem volt az, mely ily módon örökittetett meg? E kérdés megoldásában csak az év, Vettius Modestus és Probus consulsága, 228 Kr. u. ád némi biztos támpontot. Alexander Severus uralkodásának (22:2-235) első éveiben Felső Pannónia helytartójaként Dio Cassius, a történész, szerepelt, ki az Elogabalus alatt nagyon is meglazult katonai fegyelmet e tartományban ismét helyreállitá. 228 elején vagy 227 végén ez állomásától felmentetett s Romába hivatott, hol őt a császár a rákövetkező évre consultársának választatta meg. Dio Cassius utódja a felső pannóniai helytartóságban, mint Lampridius Alexander Sev. életrajzában irja, Yarius Macrinus, a császár rokona lón, ki az ugyanezen évben Pannoniába s Ilyricumba pusztitólag betört quadokat s marcomannokat erélyesen visszanyomta, sőt Illyrikumból végkép ki is űzte. E hadjáratban a