Gálig Zoltán (szerk.): Az expresszionizmus után. Új tárgyiasság és új klasszicizmus a magyar művészetben - Szombathelyi Képtár Katalógusai 27. (Szombathely, 1992)
Ennek a mintának a létrehozása egyben arra is bizonyíték, hogy a posztexpresszionizmus német változata hordozza magában mindazokat a változatokat, amelyek más országokban ha nemzeti tradíciókkal módosulva is, de alapjukban a „Neue Sachlichkeit” törekvéseivel egyeznek. A Neue Sachlichkeit jellegzetességei Egy új tárgyias kép precíz leírása révén még nem biztos, hogy olyan élesen, a saját karakterében markánsan meghatározva jelenik meg előttünk a mű. Ha ahhoz, hogy mi igen, hozzátesszük, hogy mi nem, vizuálisan valószínűleg nyerünk a megismerés érdekében. Nem véletlenül állította fel Franz Roh a maga ellentétpárjait: Posztexpresszionizmus józan tárgy igen kevés vallásos téma a tárgy megmagyarázása ábrázoló elmélyítő inkább szigorú purisztikus statikus csendes végrehajtó előteres és hátteres visszafogó is nagyalakú + sokoldalú miniatúra jellegű hűvöstől hidegig vékony festékréteg lesimított, eldolgozott mint fényesre csiszolt fém munkafolyamat kiküszöbölése tárgyak harmonikus megtisztítása inkább derékszögű, a kerettel párh. a képszélek között szilárdan élő megművelt Annak ellenére, hogy ez az ellentétpár viszonylag korai meghatározáson alapul, a mai napig érvényesnek tekinthető, lényegében az összes fő vonást tartalmazza. Ami hiányzik, az logikailag következik a már megnevezettekből. A formai meghatározottság viszonylag egyértelmű. A képzőművészet a húszas évekre túl van az összes formai kísérleten, a formát bontó Expresszionizmus eksztatikus tárgy sok vallásos téma a tárgy elnyomása ritmikus felizgató mértéktelen dinamikus hangos sommás előteres előrelökő nagyalakú monumentális meleg vastag festékréteg felborzolt mint meg nem munkált kő munkafolyamat (faktúra) érzékeltetése a tárgyak expresszív deformálása átlókban gazdag, gyakran hegyesszögű a képszélek ellen küzdő ősi 6
