Gálig Zoltán (szerk.): Az expresszionizmus után. Új tárgyiasság és új klasszicizmus a magyar művészetben - Szombathelyi Képtár Katalógusai 27. (Szombathely, 1992)

Dekoratív tárgyiasság

Ide azok a művészek tartoznak, akik az art deco és az új tárgyiasság határmezsgyéjén mozognak: Klie Zoltán, Rauscher György, Sassy Attila, Vörös Géza. Rajtuk kívül azonban rengetegen jutottak el, legalábbis néhány kép erejéig az art deco közelébe: Aba Novák Vilmos, Bartoniek Anna, Basilides Barna, Basilides Sándor, Gross Bettelheim Jolán, Gyenes Gitta, Martyn Ferenc, A. Tóth Sándor, Vásárhelyi Z. Emil, Vaszkó Ödön, Kádár Béla, Scheiber Hugó, Molnár C. Pál, Róna Klára.

Újklasszicizmus

Képviselőinek egy része a római Magyar Akadémián volt ösztöndíjas, a másik meghatározó szárny Párizsban került az újklasszicizmus hatása alá. Képviselői: Bartoniek Anna, Aba Novák Vilmos, Bánovszky Miklós, Bertalan Albert, Ecsődi Ákos, Heintz Henrik, Kontuly Béla, Medgyes László, Medveczky Jenő, Pándy Lajos, Molnár C. Pál, Domanovszky Endre.11

BERTALAN Albert: Akrobaták 1930.

Verizmus

Ide azok a festők sorolhatók, akik közel állnak a konstruktívakhoz, tőlük viszont eltérnek abban, hogy a szerkesztettséget erősebben leplezi a

natúra. Sok a szociális téma. Bauer Szilárd, Bán Béla, Duray Tibor, Ránky Roxi József, Zilzer Gyula, Uitz Béla.

HORVÁTH Gusztáv: Önarckép 1927. k.

Festői tárgyiasság

Ezt a kategóriát a német szakirodalom alkalmazta az 1933 előtti ún. „rajzos tárgyiasság”-ot felváltó stílusra. Ismérveit tekintve hasonlítható a Roh által jellemzett későimpresszionista vonalhoz, azaz a tárgyiasan ábrázoló, de festőileg oldott festői módszerhez. Ide sorolható Cselényi Walleshausen Zsigmond, Miháltz Pál.12

15