Nagy Ferenc: Vas megye nagylepkéi (Szombathely, 2014)
Bevezetés - A vizsgált területek és a kutatástörténeti előzmények
került elő hazánk területén. Ezen kívül figyelemreméltóak azok a fajok is, melyeknek korábban csak egy-két példányát gyűjtötték az országban (Drepana curvatula, Thera vetustata, Eupithecia lariciata, Eupithecia lanceata, Stegania cararia, Pericallia matronula, Nycteola degenerana, Amphipyra perflua, Apamea lateritia, Polia hepatica). Rézbányái 1981-ben az Eilema pseudocomplana kőszegi előfordulását a magyar fauna új fajaként közölte (Rézbányái 1981b). Rézbányái László intenzív kutatásai révén a Kőszegi-hegység az ország egyik legalaposabban feltárt részévé vált. Ezt követően 1980-ban jelent meg Uherkovich Ákos Az Alpokalja nagylepkéinek faunisztikai alapvetése (Uherkovich 1980a) című dolgozata, mely Nyugat-Dunántúl addig megismert teljes nagy lepkefaunáját tartalmazta. Uherkovich jegyzékében található fajok közül 703-nál szerepel kőszegi lelőhely. Ezek az adatok korábbi közlésekből származnak (Rézbányái 1974, 1976). 1985-ben Ekk István közölt öt kőszegi fajt (Eulithis testata, Electrophaes corylata, Eleliothis viriplaca, Rhizedra lutosa, Tiliacea citrago) melyek korábban még nem kerültek elő a Kőszegi-hegységből. Ezek a fajok a kőszegi Chemel-kertben felállított fénycsapda 1983-as anyagából származtak (Ekk 1985). 1978-ban csatlakozott az „Alpokalja Természeti Képe” kutatási programhoz Nyíró Miklós, aki 1978-tól 1985-ig gyűjtött rendszeresen a Kőszegi-hegység területén: nappal Bozsoktól Kőszegig a hegy lábától a még bejárható belső határzónáig, míg Velem területén három helyszínen higanygőzlámpával éjszaka végzett gyűjtéseket. Az 1978-1982 közötti időben 707 nagylepkefajt sikerült kimutatnia (Nyíró 1985). Gyűjteményében a terület nagy lepkefaunájára nézve 127 új faj szerepel, melyek hiányoztak Rézbányái 1974-es jegyzékéből. A Savaria Múzeumban található egy Nyíró által gyűjtött Erebia ligea példány, melyen 1981.VII.13.-i dátummal Kőszeg: írottkő lelőhely szerepel. Nyíró dolgozatában egyértelműen kijelentette, hogy a nappali kutatásait a még járható belső határzónáig végezte, írottkői gyűjtésről nem tett említést. A Savaria Múzeum gyűjteményében található nagyszámú példányai közül csak ezen az egyen van határsávon belüli lelőhely. Abban az időben az írottkő látogatását még határsávi belépővel sem engedélyezték, oda csak különleges engedéllyel lehetett fölmenni. E sorok írója 1981-től 1991-ig - a „vasfüggöny” lebontásáig - olyan határsávi belépőnek volt birtokában, amely biztosította számára a szabad mozgást. Ebben a tíz évben az E. ligea rajzási idejében számtalanszor járt az írottkőn anélkül, hogy egyetlen példányt is látott volna. A fajnak jelenleg nincs megbízható hazai adata. Nagy Ferenc 1980 és 1992 között végzett gyűjtéseket a Kőszegi-hegységben, Perenye környékén és Nárai közelében, Kőszeg és Szombathely közötti, illetve a Szombathelytől délre eső, lepkészeti szempontból alig kutatott területeken, így eredményei nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy ismereteink e területek lepkefaunájáról is bővülhettek. Egy korábbi dolgozatában (Nagy 1999) 100 nappalilepke-faj előfordulási adatát közölte a korábban említett területekről. A listán szereplő fajok közül 91-nél szerepel kőszegi lelőhely, köztük olyan ritkaságok is találhatók mint a Colias myrmidone, Brenthis ino és a Limenitis populi. 2001- ben az Elophos serotinaria kőszegi előfordulásáról adott hírt (Nagy 2001), amely a faj egyetlen hazai adata (Gyulai et al. 2010). Az új adatok eredményeként a Kőszegi-hegységből kimutatott nagy lepkefaj ok száma 867-re emelkedett, melyből 33 új a terület faunájára. Jelen dolgozat összegzésében nem szerepelnek azok a fajok, melyeket korábban már töröltek a magyar faunából, valamint azok a csillaggal (*) jelölt fajok, melyek ugyan szerepelnek a hazai fajlistán, de kiderült, hogy kőszegi előfordulási adata tévedésen alapszik (Polia serratilinea), vagy nem rendelkezünk megbízható hazai adattal, csak a „felbukkanásuk lehetséges” kategóriába tartoznak (Parnassius apollo, Hipparchia alcyone). Ide kívánkozna az Erebia ligea faj is, amelynek hazai előfordulása régi, megbízhatatlan adatokon alapszik. A korábban már említett észrevétel okán a Nyíró által közölt adat (Nyíró 1985) is megkérdőjelezhető, de teljesen nem zárható ki. A további szakirodalomi forrásokban (Kovács 1958, 1966; Vojnits 1967, 1980,1991; Gozmány 1968; Rézbányái 1968,1969,1975, 1981a; Uherkovich 1978, 1980b, 1984a; Gyulai et al. 1979; Varga et al. 1989; Ronkay és Ronkay 2006; Gyulai et al. 2010) csak szórványosan találunk idevonatkozó adatokat. Az Alpok közelsége és a hazánkban egyedülálló klimatikus tényezők határozzák meg a Kőszegi-hegység nagy lepkefaunájának összetételét. Természetes, hogy a hegyvidéki fajok dominanciája jellemző. Számos, országosan is ritka faj honos a Kőszegi-hegységben, melyeknek csak kevés további hazai lelőhelye ismert: 10
